Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. szabálysértést, sem nyilvánvalóan helytelen ténybeli következtetést nem hozott fel. Az a körülmény, hogy a felperes által becsatolt községi bizonyítvány a szakértő által véleményében előadott adatoktól eltér, iratellenességnek nem tekinthető. Az ingatlanok értékét tehát a Pp. 534. §-a értelmében, mint szabályszerűen megállapítottat e helyütt is irányadónak kellett venni. II. Alapos ugyan az a felülvizsgálati panasz, hogy a fellebbezési bíróság az anyagi jogot megsértette, amidőn arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes jogelődje által kikötött összegből a jelen keresetben érvényesített 240 q búza egyenértéke csak abban az esetben lenne a felperes részére megítélhető, ha az alperesek által megvett ingatlanok csakugyan annyit értek volna, amennyiért az alperesek azokat megvették és ha a felperes jogelődje a magasabb ár megszabásával az ingatlannal nem pusztán nyerészkedett volna. Mindaddig ugyanis, amíg valamely tiltó jogszabályba nem ütközik, az ingatlan adásvétele nem érvényteleníthető és pedig sem egészben, sem részben, pusztán azért, mert a vevő az ingatlant a forgalmi értéknél drágábban, vagy pedig oly összegért vásárolta, amely nagyobb annál, amelyért azt az eladó megvette. Azonban a felülvizsgálati kérelmet ennek dacára is el kellett utasítani, mert a fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint a jelen per tárgyát tevő A) alatti szerződés oly kizsákmányoló ügylet, amellyel a felperes jogelődje az alperesekkel szemben fennállott bizalmas viszonyát és az alperesek szorult helyzetét kihasználva a maga számára az alperesek tetemes kárával aránytalan nyereséget és előnyt kötött ki. Az ily kizsákmányoló szerződés pedig azt a felet, akinek a rovására a kizsákmányolás történt, feljogosítja, akár az egész szerződés érvénytelenítésére, akár pedig arra, hogy az indokolatlanul kikötött aránytalan előny teljesítését megtagadja. A fellebbezési bíróság megállapításai szerint a felperes jogelődje az alperesek leányának házasságot ígért; a jelen felperessel akkor fennállott első házasságának felbontása iránt pert tett folyamatba és ezt a házasságot bíróilag jogerősen tel is bontották. A felperes jogelődje az alperesek leányával jegyet is váltott és az alpereseknek azt az ajánlatot tette, hogy az A) V. alattiban körülírt s az általa 130 q búzával lefoglalózott többrendbeli ingatlant nekik a megszerzési áron átengedi és az alpereseket rábírta, hogy az ő eladójánál: E. Ferencnél esedékessé vált vételárrészleteket helyette két ízben is kifizessék, amit az alperesek meg is tettek. Az alperesek a megállapított tényállás szerint abból a célból, hogy a felperes jogelődje által megvett ingatlanba beruházásokat eszközöljenek, hódmezővásárhelyi házu-