Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

74 Magánjogi Döntvénytár. megállapított gondatlansága a felperes terhére nem róható; mert az nem a balesetet szenvedő felperesnek, hanem egy harmadik egyénnek a hibája volt. Abból pedig, hogy a felperes a szekér tetejéről leugrott,, nem állapítható meg, hogy sérülése az ő kizárólagos hibájából származik, mert midőn a lovak a fával megrakott szekeret elragadták, a felperes ki volt téve annak az eshetőségnek, hogy a kocsi feldőlése esetén az azon levő fa ő reá borul, ezért annyira megzavarodhatott és megijedhetett, hogy helyzetét helyesen el nem bírálhatta, ez a körülmény pedig őt hibássá nem teszi, hanem a véletlennek tudandó be. Ezek szerint az alperes nem bizonyította azt, hogy az autóbalesetet a felperes kizárólagos hibája, vagy egy harmadik személy elháríthatatlan cselekménye idézte elő, ezért a balesetből folyólag a felperesnek kártérítéssel tartozik. A kir. Kúria ez okból a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes kártérítési felelősségét megállapította. = Ad I. Gépkocsitól megijedt állat okozta kárra I. Mjogi Dtár X. 1,65. — Ad II. Az ú. n. «praepositio» esetéről I. Grosschmid (Zsögöd) Fejezetek kötelmi jogunk köréből I. k. (2. kiad.) 751. I. 52. Az oly ügylet, mellyel az egyik fél a másikkal szemben fennállott bizalmas viszonyát és a másik fél szonill helyzetét kihasználna, a maga számára a másik fél tetemes kárára aránytalan nyereséget és előnyt köt ki, kizsákmányoló ügylet, mely azt a felet, akinek rovására a kizsákmányolás történt, feljogosítja akár az egész ügylet érvénytelenítésére, akár pedig arra, hogy az indokolatlanul kikötött aránytalan előny teljesítését megtagadja. (Kúria 1928. márc. 1. P. VI. 7005/1926. sz.) Indokok: ... 1. A felperes jogelődje által az alperesekre az A) alatti szerződéssel átruházott ingatlanok forgalmi értékét úgy a felperes jogelődje állal 1924. évi március 17-én kötött vételi szerződés idejére, mint az e között és az alperesek között létesült A) alatti szerződés kötésének idejére is, a fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ában megszabott módon a kihallgatott szakértő véleményének elfogadásával állapította meg, illetve vette át az elsőbíróság ítéletéből. (Pp. 507. §.) E ténymegállapítás ellen a felperes sem iratellenességet, sem