Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 73 inkább, mert nyilvánvaló, hogy alperes a jegyesség folytán beállott bizalmas viszonyt használta fel arra, hogy a 16 éves életkorú úri családból származó tapasztalatlan felperes vele nemileg közösüljön. Ami már a kártérítés összegét illeti, a kir. Kúria az alperes idevonatkozó felülvizsgálati panaszát részben alaposnak találta, mert a vagyontalan alperes ez idő szerint mint gazdasági segédliszt a teljes ellátás mellett havi 56 P kereset felett rendelkezik, és így a kir. Kúria a fellebbezési bíróságok által megállapított 6400 P kártérítési összeget túlmagasnak találva, azt 4000 P-re szállította le. = V. ö. Mj. Tvkv. Tvjav. HU. és 17Ki. §'. Mj. Dtár XX. 6. XVII. 23., XV. 70., XIII. 9Í»., XI. 51. /. A gépkocsi üzembentartója felelős az abból eredő kárért, hogy a lovak a gépkocsitól megijedtek és megbokrosodtak. — //. A sérült férjének, mint kocsisnak gondatlansága sérült terhére nem róható. (Kúria 1928. márc. 1. P. VI. 6076 1926. sz.) indokok .... A vonatkozó részében meg nem támadott és így irányadó tényállás szerint felperes, akinek férje nyíregyházai gazdálkodó, 1924. évi július hó 26-án délelőtt 10 és 11 óra között fával megrakott (négylovas) fogaton ment a Tokajból Nyíregyháza felé vezető úton. A lovakat a felperes férje hajtotta, a felperes pedig hátul a farakáson ült. Szembe jött velük rendes sebességgel az alperesnek saját maga által vezetett gépkocsija. Felperes lovai a gépkocsi láttára megriadtak, visszafordultak, a szekeret hirtelen félrerántották, a szekér első tengelye eltört, s az egyik első szekérkerék kiesett. Eközben a felperes férje a szekér tetejéről leesett, a felperes pedig ijedtében a szekérről leugrott, fejjel a köves útra esett, s koponyaalapi törést szenvedett, aminek következtében 5—6 hónapig munkaképtelen volt és azután 80%-os munkaképtelenné vált. A felperesnek balesetét tehát az okozta, hogy a lovak az alperesnek üzemben volt autójától megijedtek és megbokrosodtak. A gépkocsi üzeme veszélyes üzem, épp ezért az alperes, mini a balesetet okozó gépkocsi tulajdonosa és üzembentartója, felelős a gépkocsijának használata folytán beállott balesetből eredő kárért, hacsak nem bizonyítja, hogy a balesetet a sérült kizárólagoí hibája, — erőhatalom, vagy harmadik személynek elháríthatatlan cselekménye idézte elő. Felperes férjének, mint kocsisnak a fellebbezési bíróság által