Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)
Magánjogi Döntvénytár. fenntartása érdekében köttetvén meg, annak kiegészítő részeként jelentkezik s így az egyességnek az az intézkedése, amely szerint a felperesek az ingatlanok haszonélvezetét az elsőrendű alperesnek engedték át. az örökösödési szerződés megtámadása folytán az utóbbinak a jogi sorsát követi. Nem helytálló ennélfogva a fellebbezési bíróságnak ítéletében az a jogi álláspontja, amely szerint a 11) alatti örökösödési szerződés és az I) alatti egyesség csakis a törvényben meghatározóit kitagadási okot megállapító cselekmény miatt volna egyoldalúan visszavonható. Annak a kérdésnek az elbírálásánál, forog-e fenn az elsőrendű alperes terhére a szerződés egyoldalú felbontására jogos okot adó durva hálátlanság, nem vehető figyelembe az I) alatti egyesség megkötését, vagyis az 1922. évi október hó 23-ik napját megelőző időben tanúsított sértő magatartás, mert az 1) alatti egyességgel a felperesek irányában elkövetett korábbi vétkes cselekmények megbocsátottaknak tekintendők. A felperesek jelen perbeli keresetüket 1923. évi március hó 7-ik napján indították meg, de nem hagyhatók figyelmen kívül a per folyama alatt elkövetett és a felperesek által a perben panasz tárgyává tett cselekmények sem; amennyiben azok egyébként a durva hálátlanság megállapítására alkalmasak. Azt a kérdést, hogy mi tekintendő az ajándékozási szerződéssel azonos szempont alá eső egyoldalú örökösödési szerződés felbontására jogos okot adó durva hálátlanságnak, a fennforgó körülmények figyelembevételével esetenként kell eldönteni. Kétségtelen, hogy az elsőrendű alperesnek magatartása a szülők iránt köteles tiszteletet és megbecsülést sérti, figyelemmel azonban a felek társadalmi állására és műveltségi viszonyaira, valamint arra a körülményre, hogy az elsőrendű alperes sértő magaviselete nem gonosz szándékra, hanem a másodrendű alperes részéről is felizgatott lelki állapotára vezethető vissza, a kir. Kúria az elsőrendű alperesnek a fellebbezési bíróság ítéletében körülírt sértő magatartását nem tekinti olyannak, amelynek alapján a szerződés durva hálátlanság okából egyoldalúan felbontható volna. Ezért a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatása mellett a felperesek keresetét elutasította. = Ugyanígy Mjogi Dtár XVII. 49., VIII. 155.; szemben a Ptk. tvjav. 1581. §-ával, mely a visszavonást csak kitagadási ok esetére korlátozza. 37. /. Jogszabály, hogy abban az esetben, ha a végrendelkezés alapja és indoka az örökhagyónak valamely feltevése volt és ez a feltevés tévesnek