Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. 31 Mjogi Dtár XVIII. 56., XVII. 91., XVI. 90., XV. 102., XI. 214., 215. — Ad II v. ö. ptk. tvjav. biz. szöv. 912. §. 22. /. Az öröklésről ualó lemondás csak szerződéssel történhetik. — //. E szerződés érvénye nincs sem közjegyzői okirathoz, sem a lemondó és a leendő örökhagyó által aláirt magánokirathoz kötve. — ///. Ha a lemondás annak kijelentésével kapcsolatosan történik, hogy a lemondó fél örökségére nézve ki van elégítve, a lemondás nemcsak a meglévő, hanem az ezután szerzendő vagyonra is kihat. (Kúria 1926. dec. 7. P. I. 5830/1925. sz.) Indokok: A felperes úgy a 9. sorszámú előkészítő iratában, mint az elsőbíróság ítélete ellen beadott fellebbezésében felhozta ugyan, hogy az alperesek által mellékelt elismervény sem alakilag, sem tartalmilag nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket magánjogunk az öröklésről való lemoudás érvényességéhez megkíván — a kérdéses elismervény valódiságát azonban sohasem vonta kétségbe s nem kifogásolták azt az alperesek sem. Alaptalan tehát a felperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság iratellenesen állapította meg azt, hogy az alperesek által mellékelt elismervény alaki és tartalmi valódisága vitássá nem tétetett. Helyes a felperesnek az az érvelése, hogy az öröklésről való lemondás létrejöttéhez nem elégséges a lemondó egyoldalú nyilatkozata, hanem ahhoz kétoldalú szerződés, az örökhagyóval létesített megállapodás szükséges. Ámde az ezzel kapcsolatban emelt panasznak jogos alapja nincs; mert e tekintetben a felperes és szülei közölt a szerződés létre is jött, amennyiben a fellebbezési bíróság megállapította, hogy a felperes az örökhagyó ügyleti akaratának ismeretében fogadta el reménybeli örökösödési igényeinek végleges kielégítésére az elismervényben foglalt szolgáltatást és biztosítást. A fellebbezési bíróságnak ezt a megállapítását pedig az ítélet vonatkozó indokolása alapján helyesnek fogadja el a kir. Kúria is. Annál inkább, mert az elismervény kiállításának körülményei, nevezetesen az, hogy az okiratot a más községben lakó felperes a szülők lakásán írta alá s az ő jelenlétében ott írták azt alá a tanuk is és az, hogy ez az okirat az alperesek birtokába került, akik közt szerepel az egyik szülő is, megerősítik azt, hogy a kérdéses elismervényt a felperes a szülők részére állította ki,