Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)
16 Magánjogi Döntvénytár. séglelen tehát, hogy felperesnek eminens érdeke fűződött ahhoz, hogy alperesektől a vételárhátralékot 1922. év végén, vagy 1923. év elején megkapja. Anyagi jogszabály, hogy kétoldalú jogügyletnél, amilyen az itt szóban forgó jogügylet is, az egyik szerződő fél — bár erre vonatkozó joga a szerződésben nincs is kikötve, •— elállhat a szerződéstől, hogyha a másik szerződő fél szerződésszegése és ebből folyó mulasztása miatt, reá nézve a szerződés teljesítése már érdekét vesztette. Ennélfogva a fentebb megállapított lényállás mellett, amikor az alperesek teljesítési késedelme miatt felperesre nézve a szerződés további fennmaradása értéktelenné vált, a felperes a szerződéstől egyoldalúlag jogosan állhatott el. A fellebbezési bíróság tehát a fentebb felhívott anyagi jogszabály helyes alkalmazásával mondta ki hatálytalannak a peres felek közölt létrejön jogügyletet az alperesek szerződésszegése alapján, minélfogva alpereseknek arra irányuló felülvizsgálati panasza, hogy miután a szerződéstől való elállás a szerződésben kikötve nincs s így felperes ellenükben nem a szerződés felbontását, hanem csakis annak teljesítését kövelelhetné, törvényes alappal nem bír. = Elállás érdekmúlás miatt. Mjogi Dlár XVII. 12., 36., 77., XVI. 108., XV. 20., XII. 26., 27., XI. 82., X. 216. 13. /. Ha az anya a gyermek tartása tárgyúban a gyámhatóság által jóvá nem hagyott egyességet kötött is, nincs elzárna attól, hogy ugyancsak saját nevében, de a gyermek érdekében újabbi tartási perrel lépjen fel a gyermek természetes atyja ellenében. — //. A gyermek érdeke a tartás iránti perben hivatalból veendő figyelembe. (Kúria 1926. szept. 1. P. 111. 6679/1925. sz.) Indokok : Az nem vitás a felek között, hogy özv. U. J.-né úgyis mint kiskorú leánya R. Katalin t. és t. gyámja utóbbinak 1921. január 31-én házasságon kívül született Katalin nevű leánygyermeke tartásdíjára nézve az alperessel 8000 K végkielégítési összegben úgy a saját, mint kiskorú leánya nevében is az alperessel szemben minden további követelési jogáról lemondva, peren kívül kiegyezett, saját személyében kötelezvén magát arra, hogy a gyermek eltartása és neveléséről a továbbiakban maga fog gondoskodni; valamint nem vitás az sem, hogy az egyességi összeget az alperes a t. és t. gyám kezeihez ki is fizette. A kereset tartalmából megállapílhatólag a keresetnek az a
