Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. 17 ténybeli alapja, hogy az egyesség létrejötte idejében is a gyermek eltartására elégtelen egyességi összeg csakhamar elfogyott, ennélfogva a gyermek eltartásáról most maga a felperes kénytelen gondoskodni. Valamint nem vitás az sem, hogy a kiskorú érdekében ez az egyesség gyámhatóságilag jóvá nem hagyatott. A bírói gyakorlat által állandóan követeti jogszabály azonban az, hogy abban az esetben, ha az anya a gyermek tartása tárgyában a gyámhatóság által jóvá nem hagyott egyességet kötött is, nincs elzárva attól, hogy ugyancsak saját nevében, de a gyermek érdekében újabbi tartási perrel lépjen fel a gyermek természetes atyja ellenében. Ennél a gyermektartás kérdésében létesült egyességek tekintetében általános érvényű s így kétségtelenül a peren kívül létesített egyesség esetére is hatályos jogszabálynál fogva tehát bár a t. és t. gyámja által képviselt, de saját nevében fellépett kiskorú anyának kereshetőségi joga minden kétségen felül áll. A gyermektartási kötelezettség pedig mindenkor magának a gyermeknek érdeke és jogai szempontjából bírálandó el, s a gyermeknek ezt a jogát a természetes atya és harmadik személy között kötött egyesség meg nem szünteti s az ily egyesség, ha az nem létesült gyámhatósági jóváhagyással a gyermek nevében is, csak a természetes atya és az egyességben kötelezettséget vállalt harmadik személy közötti jogviszonyban lehet hatályos. A gyámhatóságilag a kiskorú érdekében jóvá nem hagyott ez az egyesség tehát a gyermek érdeke szempontjából arra nézve, hogy a gyermek tartási igényét megszüntette volna, joghatállyal nem bír s a kiskorú anyának saját nevében, de a gyermek érdekében indított perben kereshetőségi jogát nem érinti. Az anyának bíróságon kívül tett — a megállapított tényállás szerinti az a beismerése pedig, hogy «az alperest alaptalanul gyanúsította azzal, hogy a gyermekhez valami köze volna)), — a gyermek terhére nem szolgálhat, kinek érdeke a tartás iránti perben hivatalból veendő figyelembe. A felperes kereshetőségi jogának hiányát mindezeknél fogva anyagi jogszabálysértéssel állapította meg a fellebbezési bíróság ítélete, miért is annak megváltoztatásával a felperes kereshetőségi jogát megállapítani s az ügyet további eljárás s újabb határozathozatal végett a fellebbezési bírósághoz visszautasítani kellett. = Tariási egyesség megtámadása : I. Mjogi Dtár VIII. 135. és az ott idézetteket, IX. 74., 286., X. 95. 14. Erőhatalom (uis major) alatt a természeti erőknek oly megnyilvánulása értendő, amelyet emMagánjogi Döntvénytár. XX. 2