Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)
Mayánjogi Döntvénytár. vesztesége folytán állottak elő, tehát erről az igényről a kiskorú a saját személyében érvényesen le sem mondhatott. B. Mihály ennélfogva, mint a kiskorú gyermeke B. Sára törvényes képviselője utóbbi érdekében a peres eljárás jogerős befejezése előtt felperesként fellépni és ekként a perbe avatkozni jogosult volt. Ami a kártérítésre vonatkozó anyagi jogszabály alkalmazását illeti, az alperesnek egymagában az a kétséget nem szenvedő, a jó erkölcsökbe ütköző ténye, hogy a szolgálatában, tehát irányában függő viszonyban álló kiskorú felperessel bár utóbbi állítólagos beleegyezésével nemi viszonyt kezdett és ennek eredményében a házasságon kívül való gyermekszülés köztudomásra jutásával a felperes erkölcsi értékcsökkentést és így közvetve vagyoni hátrányt is szenvedett, az alperes kártérítési kötelezettségének a megállapítására még nem elegendő, hanem szükséges az alperesnek egyéb olyan ténykedése is, nevezetesen jelentékeny vagyon juttatásának a kilátásba helyezése, vagy házasságkötés ígérete, avagy egyéb olyan cselekménye, amely alkalmas volt arra, hogy a függő helyzetben levő felperes akaratelhatározására csökkentő befolyással legyen. A fellebbezési bíróság azonban ez irányban tényállást egyáltalán meg nem állapított, egyedül alperesnek a felek benső viszonyára nézve telt tényállításait adja elő. Minthogy tehát tényállás hiányában az ügy eldöntésre ezidőszerinl nem alkalmas: a fellebbezési bíróság ítéletét a Pp. 543. §-a alapján feloldani és ugyanezt a bíróságot további eljárásra és újabb határozathozatalra utasítani kellett. = Személy elleni tiltott cselekmény, füigő helyzet kihasználásával: Mjogi Dtár XVII. 23., XV. 70., XIII. 99., XI. 3. ív. ö. Ptj. 1468.) 7. /. A HT. nem tiltja annak a házastársnak képviselet útján való perbevonását, aki ellen a megtámadási keresetet intézték. — //. A megtámadási és bontó kereset összekapcsolása esetében elsősorban az előbbi keresetet kell elbírálni. (Kúria 1926. okt. 20. P. III. 1437/1926. sz.) Indokok: A felperes bontó keresetet nyújtott be, a keresetében megjelölt alapon és ezt, a tárgyalás folyamán megtámadási keresettel kapcsolta egybe. Megtámadási keresetét a felperes arra fektette, hogy az alperes a házasság megkötése előtt vérbajt szerzett, ezt a felperes előtt eltitkolta és ezzel lényeges személyi tulajdonságára nézve, a felperest megtévesztette.