Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

8 Magánjogi Döntvénytár. A HT. 67. §. értelmében a megtámadható házasságot érvénytelenné nyilvánítása után, úgy kell tekinteni, mintha meg se kötötték volna. Ha tehát a megtámadási kereset alapos, a bontó kereset, tárgytalanná válik és így a megtámadási és bontó kereset összekapcsolása esetében elsősorban az előbbi keresetet kell elbírálni. Erre való tekintettel a kir. Kúria ezúttal a pert csak a megtámadási kereset szempontjából bírálta el. A meg nem támadott és ezért a Pp. 534. §. értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint, az alperes már a kereset előterjesztése idejében elmebeteg volt. Házassági perekben, abban a kérdésben, hogy az elmebetegeket mikor és mennyiben lehet cselekvőképtelennek tartani, nem a gyámi törvény 33. § ának 3-ik bekezdésében foglalt intézkedés, hanem a házassági törvénynek, mint különös törvénynek 127. §-ában foglalt az a rendelkezés az irányadó, amely szerint a házassági törvény alkalmazásában cselekvőképtelennek kell érteni azt a házasfelet, aki elmebetegség miatt, esze használatától meg van fosztva. A tényállásnak az elmebetegségre vonatkozó adatából a fellebbezési bíróság a HT. 127. §-ának megfelelően vonta le azt a következtetést, hogy az alperes a kereset előterjesztésekor cselekvőképtelen volt. A HT. 69. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a házastárs a házasságát csak maga támadhatja meg, de ez a jog a törvényes képviselőt nem illeti meg, a képviseletet csak a megtámadási jog gyakorlásánál zárja ki, de nem tiltja annak a házastársnak képviselet útján való perbevonását, aki ellen a megtámadási keresetet intézték. Az alperest ezért a felperes megtámadási perbe vonhatja ugyan, de csakis törvényes képviselője útján. Az ily idézés hiányát a fellebbezési bíróság a Pp. 180. §-ának utolsó bekezdése értelmében helyesen észlelte, de mert a hiány pótolható, a Pp. 75. §-ának 2-ik bekezdésében foglalt intézkedés ellenére járt el, amidőn a hiánypótlásra való felhívás előrebocsátása nélkül az eljárást megszüntette. A felperesnek e miatt emelt panasza tehát alapos. Ennek következtében a kir. Kúria a pert a fellebbezési bíróság ítéletében felhozott okból ezúttal megszüntethetőnek nem tartja, miért is a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta és ezt a bíróságot további eljárásra utasította. = V. ö. ad I. a bontó perbeli ellenk. gyakorlattal, Mjogi Dtár XIX. 3. és ellene Szentirmay Ödön, Jogállam 1926. 2. fűz. I.j