Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

6 Magánjogi Döntvénytár. előde által létesített vízmű céljaira már fel is használtatott s felpereseknek az érintett ingatlant természetben alpereseknek visszaadni többé módjában nem is áll; s mert ekként a csereszerződést megelőző állapot felperesek részéről vissza nem állítható; s felperes esetleg csak kartérítési igénnyel léphetne fel; ugyanazért a fellebbezési bíróság nem sértette az anyagi jogot akkor, amikor kimondván, hogy az adott helyzetben az ügylet hatálytalanításának helye nincs, felperest erre irányuló keresetével elutasította. = Ugyanígy Plj. 84-U. A «hatálytalanítás* kifejezést a bíróság nem műérielemben használja. A Kúria régóta elismeri idegen ingatlan ((elkötelezésének), érvényét. Más ingatlanhányada tehát cserébe is Ígérhető. A jelen esetben a felperes egyszerűen elállást érvényesített részbeli nemteljesílés miatt. Ezt zárta ki, nagyon helyesen, a Kúria a visszajáró tárgy átalakításának következtében. 6. /. Alperesnek egymagában az a ténye, hogy a szolgálatában tehát irányában függő viszonyban álló kiskorú felperessel, bár utóbbi állítólagos beleegyezésével, nemi viszonyt kezdett és ennek eredményében a házasságon kívül való gyermekszülés köztudomásra jutásával felperes erkölcsi értékcsökkenést szenvedett, alperes kártérítési kötelezettsége megállapítására nem elegendő, hanem szükséges jelentékeny vagyon juttatásának kilátásba helyezése, vagy házasságkötés ígérete vayy más az akaratelhatározást csökkentő ténykedés. — //. A kiskorú saját személyében nem mondhat le érvényesen a kiskorú házasságon kívüli nemzés keletkezte erkölcsi vesztesége folytán előállolt károk érvényesítéséről. (Kúria 1926. okt. 26. P. VI. 7424 1925. sz.) Indokok: — — Alaptalan alperesnek a felperes kereshetőségi joga miatt emelt panasza. .Mert a 3982 1916. M. E. számú rendelet, mint az általános szabályoktól eltérő kivételes intézkedés csak szorosan magyarázható, eme rendelet 7. §-a rendelkezésének tehát más értelem, mint ami abban bentfoglallatik, nem tulajdonítható. Ez a szakasz pedig vonatkozásban a 3. §-ban említeti költségekre vonatkozólag adja meg a különben kiskorú anyának a saját személyében való cselekvőképességét, de nem egyúttal az abból eredett vagyoni károk iránti igények érvényesítésére nézve is, amelyek a kiskorú házasságon kívüli nemzés keletkezte erkölcsi