Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. 5 mennyiségében fejezi ki, ami adott esetben nem forog fenn, mert a szerződésben a tőkelartozás nem terményben, hanem annak árában, pénzértékben és a kamat nem a termény mennyiségében, hanem ennek százalékában van kifejezve s a fellebbezési bíróság meg nem támadott döntése szerint utóbbi is pénzben ^fizetendő. Egyébként a szérződésileg kikötött késedelmi kamat, helyesebben kártalanítás mértéke az évi 5%-ot meghaladja s erre való tekintettel a szerződéses megállapodás, amely a törvényileg megengedeti mérték erejéig irányadónak tekintendő, a késedelmi kamat (kártérítés) mértékének évi 5%-ra való leszállítására elfogadható alapot nem szolgáltat. — Ad I. Helyesen így értendő az a tétel, mely szerint kamatok az 1923. évi XXXIX. t.-c. «mértékében» vagy «keretében» érvényesen köthetők ki (Mjogi Dtár XVIII. 84.). Ily kikötés (kölcsönös kereskedelmi ügyletek körén kívül I. előbb 3. sz.) csak a lejárat utáni kamat mértékét emelheti; ezzel egyenlőnek lehet tekinteni a bármikor teljesíthető pénztartozást. A kamatkorlátozó törvények hatályának fenntartásáról I. Mjogi Dtár XIX. 75. sz. 5. Nincs helye elállásnak, ha azt a tárgyat, amelyet az elállásra jogosult félnek vissza kellene szolgáltatnia, feldolgozás által egészen vagy tetemes részben átalakították. (Kúria 1926. okt. 27. P. V. 7072/1925. sz.) Indokok: Felperesek anyagi jogszabálysértést panaszolnak amialt, hogy a fellebbezési bíróság hatályában fenntartott egy oly ügyletet, amelyben az alperesek, mint egyik részről cserélő felek oly ingatlant tettek a maguk részéről csere tárgyává, amely egészben nem az övék, amely felett egészben nem is rendelkezhettek és ma sem rendelkeznek s ekként eljárásuk rosszhiszemű is. Felpereseknek ez a panasza nem alapos, mert: habár kétségtelen is az, hogy alperesek a rumi 162. sz. tjkvben 295. hrzi. sz. a. felvett olyan ingatlant teltek a maguk részéről csere tárgyává, amelynek I. r. alperes csak ík részben leiekkönyvi tulajdonosa s ekként alperesek a csereszerződés folyományaként a szerződés tárgyául szolgált 141 négyszögöl területre a tulajdonjogot felpereseknek szolgáltatni nem tudják : felperesek a csereügylet hatálytalanítását mégsem kérhetik ; mert: alperesek a csere tárgyául szolgált 295/1. hrzi számmal jelölt 141 négyszögöl területű ingatlan részletet felperesek jogelődének egészben birlokába adták s felperesek ma is birtokban vannak s alperesek a cserébe kapott ingatlan részletnek ugyancsak birtokában vannak s felperesek jogelőde javára a ráfizetést is teljesítették; s minthogy a felperesi előadás szerint a most jelzett ingatlan, a felperesek jog-