Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

4 Magánjogi Döntvénytár. érvényesen kiköthető. — II. Az 1923. évi XXXIX t.-c. k. §-a 2. bekezdése csak abban az esetben alkalmazható, ha a szerződés vagy bírói ítélet a késedelmi kamatot a tőketartozásra irányadó forgalmi cikk (termény) mennyiségében, nem pedig annak árában, fejezi ki. (Kúria 1926. nov. 3. P. VI. 70/1926. sz.) A kir. Kúria: Az alperesek" felülvizsgálati kérelmének részben helyt ad s a fellebbezési bíróság ítéletének a kamatok mértékére vonatkozó rendelkezését részben és akként változtatja meg, hogy alperesek a fellebbezési bíróság által megítélt 18% kamat helyeit a lejárati napoktól a fizetés napjáig az esedékes tőkerészletek után kártérítésként a Magyar Nemzeti Bank részéről megállapított mindenkori hivatalos évi vállóleszámítolási kamatlábat kettővel meghaladó százalékot kötelesek felpereseknek fizetni. Indokok : Az 1923: XXXIX. t.-c. 5. §-a rendelkezéséből következik, hogy a felek az ebben a törvényben megállapított mértékű kártérítést az adós késedelme esetére érvényesen kiköthetik. A kártérítés mértékét a törvény 2., 3. és 4. §-a határozza meg (5. §. 2. bekezdés). Adott esetben, mivel oly pénztartozásról van szó, amehnek mindenkori összege a felek közt létrejött szerződésben meghal ározott termény (búza) ára, mint értékmérő után igazodik, a kártérítés mértéke a 4. §. el&Ő bekezdése értelmében a 2. §. második bekezdésében megállapított mérsékelt összegű kártérítés. Ez a mérsékelt összegű kártérítés, amelyet a fellebbezési bíróság a 4. §. első bekezdésére történt hivatkozásból következtetve megítélni akart, az általa szintén felhívott 8074 1924. M. E. sz. rendelet értelmében nem évi 18%, — ami a rendelet szerint a törvény 2. §. első bekezdésében foglalt magasabb összegű kártérítésnek (havi 1V2%) felel meg — hanem a tőke után számítva a Magyar Nemzeti Bank részéről megállapított mindenkori hivatalos évi vállóleszámítolási kamatlábat kettővel meghaladó százalék. Alperesek ilyképp fizetési késedelmük miatt ezt az utóbbi mértékű kártérítést kötelesek tőketartozásuk után az egyes részletek szerint a lejárati napoktól kezdődőleg fizetni, ennyiben tehát a kamatok mértékét illető panaszuk alapos. Nem volt azonban figyelembe vehető alpereseknek az az érvelésük, hogy a törvény 4. §. 2. bekezdése értelmében kártérítést nem tartoznak fizetni, hanem csak a törvényes 5% késedelmi kamat terheli őket, mert a 4. §. 2. bekezdése csak abban az esetben alkalmazható, ha a szerződés vagy bírói ílelet a késedelmi kamatot a tőketartozásra irányadó forgalmi cikk (termény)