Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. 3 tőke összegére vonatkozó panaszuk, ellenben alaptalan a kamatokat illető támadásuk. = Pénzre egyébnemű jószágban szóló tartozás: Grosschmid fejezetek II. 102. §. — «BúzavaIuta» kilengésének helyesbítése ügyletértelmezéssel. 3. A 8%-oi meghaladó kamatok ki nem kényszeríthetők, ha nem mindkét fél, hanem csupán a hitelt nyerő adós- bejegyzett kereskedő. (Kúria 1926. nov. 18. P. VI. 7715/1925. sz.) indokok: Az 1877 : VIII. t.-c. 9. §-ának b) pontja értelmében az idézett törvénynek a kamatok közjegyzői kikötését, telekkön) vi bekebelezését, vagy előjegyzését és bírói megítélését korlátozó rendelkezései csupán bejegyzett kereskedők kölcsönös kereskedelmi üiivieteire nem vonatkoznak. Az 1883 : XXV. t.-c. 21. §-a pedig az 1877 : VIII. t.-c.-nek általa nem érintett intézkedéseit hatályukban fenntartotta. E törvényes rendelkezések melleit az 1883: XXV. t.-c. 16. §-ának ama szabálya, hogy e törvény első fejezetének határozatai az olyan kereskedelmi ügyletekre, amelyek bejegyzett kereskedők mint hitelnyerők által köttetnek, nem alkalmazhatók, nem értelmezhető akként, hogy az egyúttal az 1877: VIII. t.-c. 9. §-ának b) pontját is tágítja és hogy a 8%-ot meghaladó kamatok halósági kikényszeríthetőségét már abban az esetben is engedélyezi, ha nem mindkét fél, hanem csupán a hilelnyerő adós bejegyzett kereskedő. Minthogy a megállapított tényállás szerint felperes nem kereskedő, hanem tanító, a fellebbezési bíróság által az 1923. évi XXXIX. t.-c.-nek megfelelően megszabott havi 1V«% kamatérléken felül felperes részére kamat még abban az eselben sem ítél-, hető meg, ha alperes bejegyzett kereskedő is. Alaptalan tehát felperes ama felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság az erre vonatkozó tényállást szabálysértéssel nem állapította meg és ez okból őt a megílélten felüli kamaligénvével az anyagi jogszabályok megsértésével utasította el. = A kivétel a kamatkorlátozás alól e szerint a kereskedelmi forgalom privilégiuma. Helyesen mutatott rá ani.ak idején Resnyő, hogy a nem kereskedőtől kereskedőnek nyújtott lombardkölcsön heti («koszt») kamata csak az 1877. évi VIII. (és utóbb az 1923 : XXXIXJ t.-c. korlátai között érvényesíthető. A kamatkérdésekről általában I. Nagy Dezső, Blau György, Beck Salamon és Varannai István cikkeit Polgári Jog l. 27., 73., 125., II. 81., 243. 4. LA felek az 1923: XXXIX. t.-c.-ben megállapított mértékű kártérítés az adós késedelme esetére í*