Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)
Magánjogi Döntvénytár, térítése iránt igényt fenn nem tartottak, nemkülönben abból a ténykörülményből, hogy az elsőrendű felperes a hagyatékhoz tartozó ági vagyonból való jutalékáról az alperes javára lemondott: még nem lehet megállapítani azt, hogy a felperesek a hagyatéki tárgyaláson a hiányzó ági érték megtérítése iránti igényükről az alperessel szemben lemondtak. — Nagyon aggályos új tétel, amely ebben az alakjában nem fordul elő a Plk. tvjav. ban sem. A tétel így elfogadhatatlan, meri voltakép szakítás a redintegració elvével. Más az, ha a közszerzemény sérelmére elkövetett tékozlásról volna szó, amikor is a tétel kétségkívül helyt áll (Ptk. tvjav. 56. §., I. Mjogi Dtár IX. 67.). 75. Ha az özvegy a hagyatékot gazdálkodás céljára átadta a gyermeknek, a gyermek háztartásában élt s tőle a hasznokról elszámolást nem követelt, özvegyi haszonélvezetére nézve kielégítettnek tekintendő a közös háztartásban élvezeit ellátással és a gyermek örökösével szemben haszonvételek átengedéséből kifolyóan ági öröklési igényt sem támaszthat. (Kúria 1927. jún. 22. P. I. 9199/1926. sz.) Indokok: A nem vitás tényállás szerint a makói 19,490., 19,491. és 20,253 számú tjkvekben felvett ingatlanokat a felperes közösen szerezte férjével néhai M. Józseffel s az ezen ingatlanokra vonatkozó közszerzeményen megosztozkodtak akként, hogy az ingatlanoknak a fele részére a felperes neve, míg azok másik fele részére férjének M. Józsefnek tulajdonjoga kebeleztetelt be. M. Józsefnek halálával az ő ingallanjutalékát gyermekei M. Mihály és M. Lajos örökölték ; az ulóbbnevezettnek jutaléka — elhalálozása folytán — oldalági örökösödés jogcímen M. Mihályra hárult s ekként a felperes férjének néhai M. Józsefnek ingatlanjutalékai egészben M. Mihály örökhagyónak —az alperes férjének — a tulajdonába jutottak. Az örökkagyó hagyatékához tartozó ezek az ingatlanjutalékok tehát nem a felperesről illetve a felperes ágáról hárultak az örökhagyóra, következésképpen az id. tvk. szab. 14. §-a értelmében az alperes mint a végrendelet és leszármazók hátrahagyása nélkül elhalt örökhagyónak a hitvestársa a szóbanlévő ingatlanvagyonra vonatkozó örökösödésben a felperest feltétlenül megelőzi. Az anyagi jogszabályoknak megfelelően utasította el tehát a fellebbezési bíróság a felperesnek a szóban lévő ingatlanrészekre törvényes öröklés címén támasztolt kereseti követelését. A meg nem támadott ténymegállapítás szerint a felperes az