Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. Az idézett törvénycikk 57. §-a szerint az, aki a szerző beleegyezése nélkül védeíem alá eső zeneművet szándékosan vagy gondatlanságból nyilvánosan előad vagy előadat, a 18. §-ban meghatározott vétséget követi el s kártérítéssel tartozik. A kir. Kúriának 18. sz. jogegységi döntvénye a fellebbezési bíróság ítéletében felhozott helyes indokolás szerint ma is érvényben van. E döntvény értelmében pedig azok közé, akik zeneművet előadatnak, tartoznak azok a vendéglősök és kávésok is, akik vendéglői és kávéházi helyiségeikben előre megállapított műsor nélkül játszó zenekart (cigányzenekart) alkalmaznak, az ily zenekar által előadott zenedarabok tekintetében, történjék az előadás akár a zenekar vezetőjének pillanatnyi elhatározásából, akár a vendégek megrendelése folytán. Ha tehát az ily zenekar valamely zeneművet jogosulatlanul ad elő, akkor e döntvény értelmében rendszerint megállapítható a vendéglős (kávés) gondatlansága már csak azon az alapon is, mert nem igyekezett minden tőle telhető módon odahatni, hogy az alkalmazásában álló zenekar a törvény által oltalmazott tilos térre el ne kalandozzék. A jelen esetben pedig a meg nem támadott lényállás szerint a felperes a zeneművek panasz tárgyává tett előadását megelőzően figyelmeztette is az alperest, hogy a zeneművek nyilvános előadására vonatkozó jogot a felperestől a megállapított díj ellenében szerezze meg, az alperes azonban e figyelmeztetésnek eleget nem tett. Az alperes gondatlansága a panasz tárgyává lett zeneműveknek az ő vendéglőjében történt jogosulatlan előadása tekintetében már az említett mulasztásánál fogva minden kétségen felül áll. A fellebbezési bíróság ennélfogva az anyagi jogszabályoknak megfelelően mondotta ki az alperest bűnösnek az 1921 : LIV. t.-c. 18. §-a alapján a szerzői jog bitorlásának vétségében a kötelezte őt kártérítésre. = A 18. sz. polg. jogegys. döntvényt 1. Mjogi Dtár XII. 56. 60. Az a tény, hogy a szerződés megkötésének és biztosításának jeléül szolgáló pénzösszeg a szerződés megkötéséig)r átadassék, a foglaló intézményéhez fűződő jogszabályokat megalapító jogi tény. Ahol ez hiányzik, ott a foglalóhoz kapcsolódó jogszabályok helyet nem foghatnak. (Kúria 2927. márc. 17. P. VI. 1802/1926. sz.) Indokok: II. A fellebbezési bíróság megállapította, hogy a jelen perben szóban forgó adásvételi szerződés az A) alattiban