Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. 98 foglalt kikötések mellett létesült. Az A) alatti írásbeli szerződés egyes rendelkezéseinek értelme és jogi jelentősége pedig nem tartozik az eldöntendő tényállás megállapításához, amennyiben az a megállapított ügyletkötés anyagi jogi következményeinek elbírálása. Nem alapos ezért alperesek ama felülvizsgálati panasza sem, hogy a fellebbezési bíróság hiányosan állapította meg, hogy az A) alatti szerződés 2. pontjában mi foglaltatik, továbbá, hogy egyáltalán nem állapította meg azt, hogy a felek a 500 q búzáról úgy szerződtek, hogy az foglalónak tekintendő, s hogy azt a járásbírósági per során is állandóan foglalóként emlegették és magyarázták. A járásbírósági per iratait a fellebbezési bíróság beszerezte és ítéletében alapul vette. A kir. Kúriának tehát a Pp. 534. §-a alapján szintén módjában áll azokat az ügy eldöntésénél figyelembe venni. Az e címen támasztott panaszok e szerint tárgytalanok. Az ítélt dolog címén emelt alperesi felülvizsgálati panasz pedig alaptalan. Ugyanis a beszerzett per iratai szerint, amelyekből a fellebbezési bíróság kiindult, a felhívott pert az alperesek indították annak a megállapítása iránt, hogy ő nekik joguk volt a felperesekkel létesült ügylettől elállani és hogy ez az ügylet hatályát veszítette. Az alperesek keresete azon alapult, hogy az e perbeli felperesek a foglaló fizetése iránti kötelességüknek nem tettek eleget és így szerződésszegőkké váltak, ami alpereseket az elállásra feljogosította. A járásbírósági per ügydöntő kérdése tehát nem az volt, vájjon a jelen perben is szóbanforgó 500 q búza foglaló volt-e, avagy vételárrészlet, hanem az, vájjon a jelen perbeli felperesek eleget tettek-e vagy nem, az A) alattiban rájuk rótt teljesítési kötelességnek. Amidőn tehát az eljárt kir. járásbíróság akként döntött, hogy a jelen perbeli felperesek az 500 q búzát kellőképpen teljesítették, nem a felett a jog felett ítélkezett, amelyre a jelen per irányul. A jelen per tárgya t. i. az, hogy alperesek az 500 q búzát a szerződés hatálytalanná válása okából vissza tartoznak szolgáltatni, mert az a felperesek szerint nem foglaló, hanem vételárrészlet és mert ha foglaló volna is, az a felpereseknek abból az okból jár vissza, mivel az A) alatti szerződést vétkes későbbi magatartásukkal az alperesek szegték meg. A kir. Kúria a Pp. 411. §-át sem látta tehát megsértve és az alpereseknek erre irányuló felülvizsgálati panaszát is elutasította. Ili. Anyagi jogszabálysértésként a felperesek panaszolják, hogy a fellebbezési bíróság a szerződés kötésekor átadott 400 q