Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. szer hatása a szerződésre: Mjogi Dtár XVII. 61., XVI. 2., XV. 69., 76., IX. 78., VII. 106., 185.; Dtár új f. XV. 1., XXXVI. 80.; Dtár r. f. XXV. 27., XXVIII. 14. kül bűnvádi eljárással fenyegetés: Mjogi Dtár X. 234., VII. 21., 166., V. 76., III. 34., 244., Dtár r. f. XXV. 31., XXVIII. 2.; fenyegetés harmadik részéről: Mjogi Dtár XIX. 103., XV. S7.; Dtár új f. XXII. 12. 59. A szerzői jog bitorlása szempontjából azok közé, akik zenemüvet előadatnak, tartoznak azok a vendéglősök és kávésok is, akik vendéglői és kávéházi helyiségeikben előre megállapított műsor nélkül játszó zenekart (cigányzenekart) alkalmaznak, az ily zenekar által előadott zenedarabok tekintetében, történjék az előadás akár a zenekar vezetőjének pillanatnyi elhatározásából, akár a vendégek megrendelése folután. T„, . y (Kúria 192T. febr. 15. P. I. 5411/1925. sz.) Indokok: Az alperes a fellebbezésében beismerte, hogy az elsőbírói ítélet rendelkező részében említett magyar dalokra vonatkozóan a kiadói, illetve szerzői jog a Harmonia-céget, a Rózsavölgyi és társa céget s a Nádor Kálmán-céget, illetve Balázs Árpád szerzőt illette. Az említett cégek és a nevezett szerző a perben C) pont alatt csatolt okirat szerint a felperesi szövetkezet tagjai. A B) pont alatt mellékelt okirattal pedig igazolva van, hogy ugyanők mint a felperesi szövetkezet (Magyar Szövegírók és Zeneműkiadók Szövetkezete) tagjai zeneműveik előadására vonatkozó jogukat s ennek megsértése miatt támasztható igényeiket a felperesi szövetkezetre ruházták. A fellebbezési eljárás során már nem volt vitás az sem, hogy a «Banán» című dal a Wiener Bohémen Verlag kiadásában jelent meg, amely kiadója Gesellschaft der Autoren, Komponisten und Musikverleger nevű bécsi társaságnak tagja; ennek a társaságnak tagjait illető jogok képviseletére és védelmére pedig a D) pont alatti okirat szerint ugyancsak a felperesi szövetkezet van feljogosítva. * Mindezekből kétségtelen, hogy az 1921 :LIV. t.-c. 26., 29. és 59. §-ai értelmében a felperesi szövetkezetnek mint sértett félnek joga van a saját nevében a per tárgyát tevő zeneművek jogosulatlan előadása miatt szerzői jog bilorlása címén a jelen pert folyamatba tenni. A felperességi jog hiányára alapított felülvizsgálati panasz tehát alaptalan.