Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

86 Magánjogi Döntvénytár. másának a mérlegeléséi, kik bizonyságot teltek arról, hogy alperes a dobozmegyeri szőlő vételárát a felperes különvagyonából fedezte, az e helyütt irányadó abból a tényállásból, amely szerint az alperes nem ajánlott bizonyítást arra, hogy a házasbelsőségen fekvő jelentékeny tehertétel dacára rendelkezésére állott a dobozniegyeri szőlő megvételének idejében orvosi jövedelméből megtakarított oly felesleg, melyet az ingatlan vagyon megszerzésére fordíthatoü, okszerűen csak az a következtetés vonható le, hogy alperes a békéscsabai 4-94-4. sz. betétben felvett szántóhoz hasonlóan a dobozmegyeri 3. sz. betétben foglalt ingatlant sem akkoron még amúgy is csak kezdetleges orvosi gyakorlata után szerzett jövedelméből, hanem a felperes örökrészéül jutott különvagyon befektetésével szerezte meg. Szerzés alapjául szolgált eme különvagyonánál fogva pedig mind a két ingatlanban felperes a fenntebb kiemelt jogszabály értelmében közkereső nőnek tekintendő, s ezen a címen mindkét ingatlan felének a tulajdonára jogszerűen támaszthalna kereseti igényt. Szerzeményről, s illetve közszerzeményről azonban mindaddig nem lehet szó, míg a különvagyon kiadva, illetve fedezve nincs, következőleg úgy az alperesnek szerzeményéből, mint a feleknek a házassági együttélés alatt közösen szerzett vagyonából első sorban a hiányzó különvagyon pótlandó és csak az ennek fedezete után maradt közös szerzemény eshetik közszerzeményi megosztás alá. A fellebbezési bíróságnak támadás hiányában a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállása szerint a felperes ily különvagyona címén összesen 42,586 K 80 f érték fedezendő, amely ugyanannyi aranykoronának felel meg. Ebbe az összegbe belefoglalta a fellebbezési bíróság annak a tehénnek 120 aranykoronára rúgott értékét is, amelyet alperes a házasság megkötésének idejében a felperestől hozomány címén kapott s a felperesnek a fellebbezési bíróság eme jogi álláspontja ellen intézett támadása azért nem helytálló, mert a hozomúnyí tehénnek időközben történt eladása folytán felperes ennek az átadás idejében bírt értékénél egyebet az anyagi jog szerint nem követelhet. Felperesnek imént kiemelt különvagyonértékével szemben viszont nem volt más oly vagyon, mely a házasság tartama alatt szereztetett, mint: \. a békéscsabai 4944. sz. betétben foglalt szántó, az 1925. évi augusztus hó 31-én foganatosított szakértői becsű szerint 49 millió, 2. a dobozmegyeri 3. sz. betétben felvett ingatlan 394.750,000, végül: 3. a 61. sorsz. tárgyalási jegyzőkönyvben 9—31.- tétel alatt felsorolt és az utóbb említett ingatlan állandó gazdasági használatára rendelt ingók 26.250,000 papírkorona értékben. Az 1—3. pont alatt felsorolt szerzeményi vagyontárgyaknak a szakértők által összesen 4-70 millió papirkoronában megállapított értéke ezek szerint egyenlő kerek összegben 32,350 aranykoronával. Ehhez képest nemcsak hogy szerzeményi, illetve közszerzeményi vagyon nincs, de még a felperes különvagyona sincs teljesen fedezve. Ennek a különvagyonnak fedezésére a kir. Kúria a békéscsabai 4944. számú betétben foglalt és már kizárólag a felperes nevén álló szántón felül a dobozmegyeri 3. sz. betétben felvett ingatlant valamint a 61. sorsz. tárgyalási jegyzőkönyvben felsorolt