Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. 87 ingókat is egészben a felperes tulajdonául állapította meg, s ennek folyományaként a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával feljogosította a felperest arra. hogy tulajdonjogát a jelen ítélet alapján a dobozmegyeri 3. számú betétben foglalt ingatlanra is bekebeleztelhesse, az alperest pedig arra kötelezte, hogy bocsássa ezt az ingatlant a hozzátartozó ingóságokkal egyült a felperes birtokába. = Nemesek és honoráciorok közszerzeménye Mjogi Dtár XIX. 79., XVII. 75., XV. 54. 56. /. Bárha a kir. Kúriának az öröklési jogon alapuló pénzkövetelések átértékelése terén követett gyakorlata szerint a pénz értékcsökkenéséből folyó vagyoni hátrány a felek közt rendszerint méltányosan megosztandó, az adott esetben a vagyoni hátrány megosztásának s az átértékelés mérséklésének nem látta helyét azért, mert az alperesek nemcsak az átruházott ingatlanok állagának megszerzésével, hanem azzal is igen jelentékeny vagyoni előnyhöz jutottak, hogy a nekik ajándékozott tekintélyes vagyon hasznait az ajándékozástól az örökhagyó haláláig lefolyt huzamos időn át élvezték. — //. A családi kapcsolatban álló megajándékozottakra nem nyer alkalmazást az a jogszabály, hogy a kötelesrészért elsősorban az utóbb megajándékozott felel, hanem az ilyen személyek a kötelesrészért részesedésük arányában együttesen felelnek, még pedig akként, hogy a törvényes öröklési kapcsolatban álló megajándékozott csak annak az ajándékozott értéknek az arányában felel, amelyben törvényes örökrészen felül részesült. (Kúria 1927. ápr. 1. P. I. 8103/1926. sz.) Indokok: A felperes eredetileg kötelesrészének természetben való megítélését kérte ugyan, ebben a kérelemben azonban mint kevesebb a kötelesrésznek pénzben való megítélése iránti kérelem is bentfoglallatnak tekintendő. A fellebbezési bíróság tehát azzal, hogy a kötelesrészt a természetben való megítélés mellőzésével pénzben megítélte, jogszabályt nem sértett.