Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

7() Magánjogi Döntvény tár. különbözetet és pedig a fellebbezési bíróság jogi álláspontjával egyezőlég csak a kereset beadásától, tehát nem a követelés esedékessége szerinti (1921. évi december hó 4.) érték alapulvétele mellett kötelesek felperesnek megtéríteni. A fellebbezési bíróság ítéletéi az átértékelés kérdésében tehát a kir. Kúria a rendelkező rész szerint való terjedelemben megváltoztatta. Ellenben elutasította a felperes felülvizsgálati kérelmét abban a részében, amellyel az 1923. évi december hó 16-ától az 1923. évi XXXIX. t.-c. 2. §. 2. bekezdésében foglalt mérsékelt kártérítést is megítélni kérte, mert a követelés teljes átértékelése mellett, a felhívott törvény 3. §-a alapján a kir. Kúria a késedelemmel járó további mérsékeltebb kártérítést szintén csak a törvényes késedelmi kamat mértékéig szállította le és pedig ugyancsak a fellebbezési bíróság jogi álláspontjával öszhangban ezt a kamatot csak a kereset beadásától — a vétkes késedelem beállta és megállapítása időpontjától — kezdve állapította meg. = L. az előző 41. és 4>2. sz. esetei. 44. /. A károsult nincs kötelezve a kártevővel szemben arra, hogy kárigényét elsősorban a biztosítótársaság ellen érvényesítse. — II. A kéngyújtással eszközölt féregírtásból — mint tűzveszélyes műveletből — keletkező károkért a vállalkozó tárgyi felelősséggel tartozik. — ///. Teljes valorizáció alaptalan perbeli védekezés esetén. (Kúria 1926. febr. 24. P. VI. 2915 1925. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság — részben az elsőbíróság ítéleti tényállásának átvételével — tényként megállapította, hogy az a ház, amelynek egyik lakásában alperes a féregírtó munkát végezte, a felperesnek a tulajdona s hogy a megrongált, részben kiházasílási tárgyak közé tartozó, részben női használatra rendelt ingók már akkor is a felperes, birtokában voltak, amikor felperes férjhez ment. A megrongált tárgyak ekként a felperesnek különvagyonát képezték, az azokban esett kár megtérítését tehát felperes a házastársi együttélés alatt is saját felperessége alatt követelni, bírói úton érvényesíteni jogosult. Nincs oly jogszabály, hogy a kárttevő harmadik személy elleni kárkövetelés peresítése előtt a károsult kárigényét elsősorban a biztosítótársaság ellen volna köteles érvényesíteni.