Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

6-2 Magánjogi Döntvénytár. Figyelemmel azonban arra, hogy az iratok tartalma szerint az alperes birtokában volt bor nagy részét a kommunisták és románok elrabollak ; hogy a megmaradt részi is a felperesekkel szemben megállapított 23 K 60 f vételár helyett csak 4 6 koronás egységárban, tehát veszteséggel tudta értékesíteni és a befolyt vételár is a záloghitelező, valamint a foglaltatok követelésének kielégítésére fordíttatott és ekként alperes a felperesektől felveit előleggel nem gazdagodott; a felperesek követelésének valorizált megítélése a méltányossággal ellenkeznék. Ezért nem sérteti anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróság, midőn a visszaítélt előleg átértékelését mellőzte. Felpereseket tehát e miatt támasztolt felülvizsgálati panaszukkal el kellett utasítani. = A tétel formulázása a ptk. Ivjav. lolO. §-át követi. Méltányossági condictio bilaterális turpiludo esetében I. Mjogi Dtár XVII. 4., XV. 124., XIV. -25., 20., XIII. U. 38. Az 1923:X. t.-c. szerint az eladónak perbe hívása oly perben, mely a vevő és az állat későbbi megszerzője között az állat hibája miatt folyik, a vevőnek csak ahhoz ad jogot, hogy a szavatossági hibára — az eladó követelésével szemben — az elévülés beállta után is hivatkozhassék. (Kúria 1925. jan. 28. P. VI. 3012 1925. sz.) Indokok: Ha való volna is a felülvizsgálati kérelem szerint felperes által bizonyítani kívánt az a tény, hogy alperes 1924. évi július hó 14. napján kijelentette, hogy a lovak hibátlan voltáért felel s amennyiben a lovak hibásaknak lesznek megállapítva, tizet mindenéit, ez a kijelentés a szavatossági hiba miatt támaszható követelés érvényesíthetését illetőleg (t. i. felperes az ügylet hatálytalanítását kérte) az 1923: X. t.-c. 16. ^-ában meghatározott elévülést félbeszakító elismerésnek nem tekinthető. De nem szakította félbe az elévülést alperesnek az özv. D. Dánielné által felperes ellen indított perbe szavatosként történt perbevonása sem, mert a felhívott törvény 16. és 17. £-ai szerint (. . . mint a fejben . . .). A fellebbezési bíróságnak az ítéleti tényálláson alapuló jogi döntése tehát a felhozott, s fentiekben kiegészített, illetve helyesbített ítéleti indokolás szerint, megfelel az anyagi jognak. 39. Amennyiben az átruházott ingatlan értéke az ellenszolgáltatásképen kikötött vételárat meg-