Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. következményt sem hárítottak át azzal, hogy felperest a vételárhátralék megfizetésére nem szólították fel. A fentebb ismertetett tényálláshoz és a fent kifejtettekhez -képest alpereseknek amiatti panasza, hogy a szerződés nem hatálytalaníttatott gazdasági lehetetlenülés címén, alaptalan, ellenben alapos az a panaszuk, hogy felperes a csökkent értékű vételárhátraléknak bírói letétbe helyezésével a vételárhátralék megfizetésére vonatkozó kötelezettségét teljesített félnek tekintetett és ehhez képest alperesek a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okirat kiadásában feltétlenül marasztaltattak, ahelyett, hogy marasztaltatásuk függővé tétetett volna attól, hogy felperes egyenlítse ki a pénz értékcsökkenéséből előállolt érdeksérelmüket. Az előbbi panasz azért alaptalan és az utóbbi panasz azárt alapos, mert: alperesek az ingatlanok birtokbaadására és a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okirat kiadására vonatkozó szerződéses kötelezettségeik közül az alábbi kötelezettségüket már az 1922-ik évben teljesítették, arra pedig, hogy a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okiratot kiadják, már az elsőbíróság előtti tárgyalás során készeknek nyilatkoztak attól feltételezetten, hogy a pénz időközi értékcsökkenéséből előállolt érdeksérelmüket felperes kiegyenlíti; ebből a nyilatkozatból világos, hogy alpereseknek a szerződés fentartásához fűződő érdekök csak annyiban szűnt meg, amennyiben ez a sérelmük nem volna kiegyenlíthető. Ez az érdeksérelmük azonban kiegyenlíthető az által, ha megtéríttetik részükre az az értékkülönbözet, ami a vételárhátraléknak az A) alatti szerződés keltekor volt értéke és a tényleges kiegyenlítésekor leendő értéke közölt fog fennforogni, mert a vételárhátralék tőkén és kamatján felül ennek az értékkülönbözetnek megtérítésével annyit érő szolgáltatást kapnak, mint amennyit érő szolgáltatást a szerződésben a maguk részére kikötőitek; ilyen körülmények között tehát, a szerződések lehető fenntartása elvére is tekintettel, a szerződés hatálytalanítása iránti felülvizsgálati kérelmet elutasítva, a marasztalásnak feltételtől függővé télele iránti felülvizsgálati kérelemnek a jelen ítélel rendelkező része érlelmében helyet kellett adni. Alperesek ugyan akként kérték a pénz értékcsökkenéséből előálló érdeksérelmük kiegyenlítését, hogy a marasztallatásuk atlól tétessék függővé, hogy felperes térítse meg a peres ingatlanok szakértői becslés útján megállapítandó jelenlegi forgalmi értékének 65/75 részét (a 750,000 K vételárból ugyanis még 650,000 K fizetetlen), ámde ez a kérelmük nem volt teljesíthető, mert az eladó feleknek nem az eladott ingatlanok értékének magasabb értékre fölemelkedett részéhez, hanem csak a vételárhátralék szerződés keltekori értékének hiánytalan felvehetéséhez van joguk.