Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

14 Magánjogi Döntvénytár. tüzetes mérlegelésén alapul, a Pp. 270. §. rendelkezéseinek megfelelő ez a tényállás tehát a Pp. 534. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Már pedig méltán nevezhető a nevelés és a szülői gondosság elhanyagolásának az a jogszabálysértés nélkül megállapított tény, amely szerint felperes második feleségével alapított új családi otthonában első házasságból származó kiskorú gyermekének helyet nem biztosított, hanem minden kényszerítő szükség nélkül vele vérségi kapcsolatban nem álló egyéneknél helyezte el, akik iskoláztatásáról kellően nem gondoskodtak és akiknél a gyermek a szükséges felügyelet hiányában rühös lett. Helyesen minősítette a fellebbezési bíróság a szülői joggal járó kötelességek súlyos megsértésének felperesnek azt a tényét is, hogy anyai rokonságának közbenjárására utóbb magához vett gyermekét durva szitokkal illette, minden ok nélkül megverte és vétkes mulasztással tűrte, hogy mostohaanyja a gyermeket a kért kenyér helyett megfenyítse és élelmeztetése végett anyai nagyanyjához utasítsa. A gyermek gondviselésére és tartására irányuló szülői kötelesség elhanyagolása, valamint testi jólétének veszélyeztetése nyilvánult meg továbbá felperesnek abban a magatartásában is, amely szerint gyümölcskereskedése miatt tett gyakori utazásai alkalmával a kiskorú fiát felügyelet nélkül odahaza hagyta, a lakásból kizárta, élelmezéséről nem gondoskodott, utóbb pedig hűvös őszi napon könnyű öltözékben az utcára küldte ki s az ennek folytán kapott súlyos betegségében meg nem látogatta és vele nem törődött. Felperesnek a gyermek életbevágó érdekeit veszélyeztető ebből a magatartásából a fellebbezési bíróság okszerűen vont következtetést a felperes atyai hatalmát megszüntető gyámhatósági határozat indokainak a helyességére, helyes ennélfogva ítéletének az a jogi döntése is, amellyel felperest az atyai hatalmát megszüntető árvaszéki határozat érvénytelenítése iránt támasztott keresetével elutasította. Nem helytálló felperesnek az a panasza sem, amely szerint a fellebbezési bíróság őt az utóbb alperesként perbelépett Zs. Károly gyám részére megállapított perköltség fizetésére jogszabálysértéssel kötelezte. Mert (. . . mint a fejben II. a. . . .) 8. Emberölés kártérítésre kötelez akkor is, ha a tettes a tett elkövetésekor az öntudatlanságig ittas volt, mert maga az ittas állapot is a tettes rovására esik (Kúria 1925. nov. 27. P. VI. 056/1925. sz.)