Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. 457 akként egészíti ki, hogy a felperes a megjelölt összeget ennek az ítéletnek a kézbesítésétől számított hat hónap alatt tartozik kifizetni, ellenkező esetben a kir. Kúria a felperest keresetével elutasítja és végrehajtás terhével kötelezi, hogy űzessen az alperesnek összperköltség fejében 3.500,000 K-át. Indokok: A fellebbezési bíróság lényként állapította meg, hogy az alperes a kereseti ingatlanokat, a világháború idejében, hadi szolgálat alól való felmentése végeit vásárolta meg és ebből azt a következtetést vonta le, hogy a jogügylet, a katonai szolgálat teljesítésére irányuló állampolgári kötelesség megszegését célozta és így a jó erkölcsökbe ütközik. Az alperesnek e miatt emelt panasza alapos. A kormány rendeletei ugyanis módot adtak a hadi szolgálatra kötelezetteknek, hogy bizonyos feltételek megléte esetében a katonai szolgálat alól való felmentésüket kérjük. Az alperesnek az az eljárása tehát, hogy a felmentéséhez szükséges feltétel megszerzése céljából a felperes ingatlanát megvette, magában véve az ügyletet nem teszi a jó erkölcsökbe ütközővé. Tényként állapította meg a fellebbezési bíróság, hogy a felperes férje az eladás idejében a harctéren volt és a felperes a férje szüleinél lakott. Az édesanyja által erőszakolt eladás ellen tiltakozott és amidőn az alku nem sikerüli, a felperes anyja az alperest kikísérte s a kapuban odaigérle a földet, mire az alperes kijelentette, hogy azt azért is megveszi. Tényként állapítotia meg a fellebbezési bíróság azt is, hogy a felperes édesanyja azzal fenyegette meg a felperest, hogy ha a földjét alperesnek nem adja el, nem engedi többé a szülei házba. — — — — A tényállás adataiból helyes okfejtéssel vonta le a fellebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy a felperes az édesanyja részéről őt ért fenyegetés következtében, akaratának szabad nyilvánítását kizáró lelki kényszer hatása alatt állolt a szerződés megkötésénél. Az alperesnek abból a kijelentéséből pedig, hogy a felperes édesanyjának a biztatására kijelentelte, hogy a földet csak azért is megveszi, következik, hogy az alperes a fenyegetésről nemcsak tudóit, hanem a felperes anyját e részben befolvásolla is. A felperes ezért az édesanyja részéről vele szemben felhasznált kényszert az alperes ellenében keresete alapjául joggal érvényesítheti. Mindebből folyóan az anyagi jogszabálynak megfelelően döndölt a fellebbezési bíróság, amidőn a kényszer hatása alatt létrejött szerződést érvénytelennek mondotta ki és e szerint az alperesnek az anyagi jogszabály megsértésére fektetett panasza is alaptalan. — —