Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

158 Magánjogi Döntvénytár. Az ügylelnek hatálytalanítása következtében az előbbi állapot állítandó helyre. A pénz vásárlóerejének csökkenése és a földek értékében ennek következtében is beállott változás miatt az eredeti állapot helyreállítására irányuló kötelezettségnek nem tett eleget e felperes azzal, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor, 191 (> január 29-én kapott 8074 K 99 fillér vételárat az 1922 június 9-iki papírértékű koronában helyezte bírói letétbe. Az anyagi jognak megfelelően döntött ezért a fellebbezési bíróság, amidőn a felperest terhelő kötelezettség megállapításánál az említett összeg bírói letétbe helyezésére tekintettel nem volt_ A felperesnek e miatt emelt panasza tehát alaptalan. A felperest terhelő kötelezettség megállapításánál a kir. Kúria figyelemmel volt arra, hogy úgy a felperes, mind pedig az alperes érdeke méltányosan kiegyenlítessék. Ennél tekintetbe vette, hogy a pénz értékének nagyfokú romlásából eredő kárt nem lehet csak az egyik félre hárítani és az ingatlan értékében beállott emelkedés nem válhatik csak a másik fél hasznára. Tekintetbe vette azt is, hogy az alperes az ingatlanokat egyéni előny megszerzése céljából vásárolta és hogy azokat 10 éven át oly időben is használta, amidőn a gazdasági helyzet következtében azokból fokozottabb hasznot húzhatott. Mindezeket a szempontokot és az ingatlanoknak a felek által kimutatott mai értékét is méltányosan mérlegelve, a kir. Kúria megváltoztatva a fellebbezési bíróság ítéletét, a felperes által fizetendő összeget 18,000,000 koronában állapította meg. A fellebbezési bíróság ítélete a teljesítési határidő tekintetében nem foglalván magában szabatos meghatározást, ezt a kir. Kúria megfelelően pótolta és figyelemmel a felperes által fizetendő összeg nagyobb voltára és a hitelszerzés nehézségeire, a teljesítési határidőt 6 hónapban határozta meg. Az előbbi állapot helyreállításának a céljából folyik, hogy a felperes a tulajdonjogának a bekebelezését csak akkor kérheti, ha a maga részéről is eleget tett kötelezettségének. Ennek a viszonos kötelezettségnek folyományaként kellett megfelelően rendelkezni arra az esetre, ha a felperes a meghatározott határidő alatt kötelezettségének eleget nem tenne, amely esetre a felperest keresetével elutasítani és az ekként előálló pervesztességnek következményeként a Pp. 425., 508. és 543. §-ai alapján az összes költség megfizetésében az alperes részére elmarasztalni kellett. = Ad I. Célzata szerint erkölcstelen szerződés : Mjogi Dtár XVII. 48. — Ad II. Megtámadás harmadik személy jogellenes fenyegetése miatt Ptk. tvjav. 780. §. II., ugyanígy Mjogi Dtár XV. 57. — Ad III. Visszajáró vételárelőleg részíeges felértékelése Mjogi Dtár XVIII. 77. «