Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. szerzés tekintetében a svéd kir. konzul hatáskörére vonatkozó álta­lános közlés megtörténte mellett is mulasztás és ebből folyó gon­datlanság terhelné ; amiből okszerűleg következik továbbá az, hogy a felperesre mint egyszerű tudatlan bányamunkásra nézve a svéd kir. konzulátusok eme működési és hatásköréről való tudomás­szerzés elmaradása önhibáján kívül történtnek tekintendő. Minthogy tehát ezek szerint a keresettel érvényesíteni kívánt bontó ok alapjául szolgáló vétkes cselekedetnek 1919. év nyarán történt tudomásul vétele mellett is a keresetnek a H. T. 83. §-a 1. bekezdésében meghatározott határidőben leendő érvényesítésé­ben a m. kir. főkonzulátusi kirendeltségnek Pittsburgban 1922. évi április hó 6-án történt felállításáig a felperes önhibáján kívül meg­akadályozoltnak tekintendő s minthogy az akadálynak a m. kir. főkonzulátusi kirendeltség felállításával történt megszűntétől szá­mítva a H. T. 83. §-a 1. bekezdésében meghatározott záros határ­idő alatt keresetét még kellő időben beadta: anyagi jogszabály­sértés nélkül állapította meg azt a fellebbezési bíróság, hogy a felperes kereseti joga időmúlás folytán elenyészettnek nem tekinthető. Minthogy pedig az alperesnek a nem vitás tényállásban fog­lalt az a vétkes cselekedete, hogy idegen férfival folytatott szerelmi viszonyból gyermeke született, a házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértését megállapítja: a házassági köteléknek az alperes hibájából s vétkesnek történt kimondása mellett való fel­bontása az anyagi jogszabály helyes alkalmazásával történt. Miért is az alperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. = V. ö. Mjogi Dtár XVII. 80. ÍH. T. 78. §), XIV. 30. 77. /. A végleges nőtartás szempontjából közöm­bös, hogy a nő munkaképes és így saját munkájá­val a maga eltartásához hozzájárulhat, mert nem felel meg a törvény szándékának, hogy a nő házas­ságának hibáján kívül történt felbontása után, a férj tartási kötelezettségének könnyítése céljából akkor is önálló keresetre utaltassék, amidőn a házasság fenn­állása alatt önálló keresete nem is volt. — //. Az állandó bírói gyakorlat szerint tartásdíj után ka­matot nem lehet megállapítani. (Kúria 1926. szept. 14. P. III. 6941./1925 sz.) Indokok: Nem vitás, hogy a peres felek között megkötött házasság akként szűnt meg, hogy azt az alperes az úgynevezett proletárdiktatúra uralma alatt az

Next

/
Thumbnails
Contents