Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)
120 Magánjogi Döntvénytár. akkor működött bíróság által íelbonltatta és 1919. júl. 1-én új házasságot kötött. A m. kir. minisztérium által 4038/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletnek 4. §-a értelmében az új házasság megkötésével az előbbi házasság megszűnt ugyan, de ily esetben a házasság megszűnésével kapcsolatos jogkövetkezményeket akként kell megszabni, mintha a házasságot bírói ítélettel bontotiák volna fel. A. rendeletnek ebből a tartalmából következik, hogy annak a kérdésnek elbírálásánál, hogy volt-e a h.ízastirsak egyikének vagy másikának jogos oka a házasságnak új házasság megkötésével való megszüntetésére, a Ht. szabályai az irányadók. Ennek megfelelően helyesen járt ei a fellebbezési bíróság, amidőn az alperes állal a házasság megszüntetésére felhozott okokat a Ht.-ben foglalt anyagi jogszabályok értelmében bírálta el és ezeknek alapulvételével arra az álláspontra helyezkedett, hogy a leihozott okok nem alkalmasak a házasságnak jogos megszüntetésére, mert azokat a bíróság a 37,365/1908. és 964/1914. szám alatt beadott keresetekkel folyamatba tett perekben már elbírálta és jogerősen kimondotta, hogy azok a házasságnak felbontására alapot nem adnak. Ezek az okok közömbösek abból a szempontból is, hogy a felperes a tartásra érdemtelenné vált-e vagy sem, mert amennyiben nem szolgálhatnak alapul a házasságnak bírói ítélettel való felbontására és így megszüntetésére, nem szolgálhatnak okul annak a kimondására se, hogy az alperes a tartásra érdemetlen. Mindennél fogva az anyagi jog szabályának megfelelően járt el a fellebbezési bíróság, amidőn tekintettel arra, hogy a felperes terhére az alperes a házasság megszüntetésére jogos okot nem bizonyítóit, az alperest mondotta ki a házasság megszűnésében vétkesnek és a Ht. 90. §-a értelmében őt a felperes, mint a házasság megszűnésében vétlen nő részére nőtartásdíj fizetésére kötelezte. Alaptalan ezek szerint az alperesnek a Ht. szabályainak az alkalmazása és amiatt emelt panasza, hogy a házasság megszüntetésére felhozott okokat a fellebbezési bíróság a tartásra érdemtelenség szempontjából nem vette figyelembe. Az alperest ezért felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. A felülvizsgálati tárgyaláson benyújtott válasziratában a felperes csatlakozási kérelmet terjesztett elő. Ezt a csatlakozási kérelmet a kir. Kúria elfogadta, mert a felperes a tárgyaláson valószínűvé tette, hogy csatlakozási kérelmével hibáján kívül késett. A felperes a fellebbezési bíróság ítéletét azért támadta meg, hogy ez a tartásdíjat havi ötven aranykorona helyett havi negyven aranykoronában állapította meg. A Ht. 90. §. értelmében a vétkesnek nyilvánított férj vagyoni helyzetének és társadalmi állásának megfelelően köteles nejét eltartani. Közömbös, hogy a felperes munkaképes és így saját munkájával a maga eltartásához hozzájárulhat, mert nem felel meg a törvény szándékának, hogy a nő házasságának hibáján kívül történt felbontása után, a férj tartási kötelezettségének könnyítése céljából akkor is önálló keresetre utaltatnék, amidőn arra a házasság fennáll asa alatt nem volt rászorulva és a házasság fennállása alatt önálló keresete nem is volt.