Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

110 Magánjogi Döntvénytár. A megerősítésnek már kiemelt visszaható ereje folytán a semmisségi ok megszűnte után az ügylet érvényességre emeléséhez a megerősítés magában véve elegendő és nem szükséges az ügyletnek alakszerű újból való megkötése. Ebből következik, hogy az adásvételi szerződés megerősítésének, bár az ingatlan elidegenítéséhez egyébként az okiratba foglalás, mint érvényességi kellék szükséges, nem kell írásbeli alakban történnie, mert az írásbafoglalás az ügylet létrejöttekor már megtörtént és így ebben a részben az ügylet érvényességi kellék hiányában nem szenvedett. Az előadottak értelme szerint a fellebbezési bíróság döntése, amely szerint a felek közt felperes cselekvőképességének hiánya miatt eredetileg érvénytelen szerződésnek felperes részéről leljeskorúságának elérte után való jóváhagyásának érvényességéhez okiralbafoglalás nem szükséges, az anyagi jogszabálynak megfelel és felperesnek erre vonatkozó panasza alaptalan. Az ingatlan elidegenítésére vonatkozó jogügyletnek írásbafoglaltságát az 5. /. a. szerződés alapján a kir. Kúria a fentiek szerint megállapítván, nincs jelentősége annak a panasznak, hogy a fellebbezési bíróság iratellenesen állapította meg, hogy alperes a szerződés alapján nyomban birtokba lépett, annál kevésbbé, mert a szerződés a birtokbalépés kérdését szabályozza és ha a szerződés érvényes, a vonatkozó kikötés is hatályosnak tekintendő. = Ad I. Ptk. tvjav. 784. §. — Ad II. V. ö. Mjogi Dtár XV. 55., XVI. 67., XVII. 45. (ellenk. Mjogi Diár XIV. 69.) 68. A megtévesztés miatti megtámadást nem zárja ki, hogy a megtévesztett fél az állítólagos megtévesztő nyilatkozat tartalmának valóságáról vagy valótlanságáról könnyen meggyőződést szerezhetett volna. _, . (Kúria 1926. jún. 1. P. V. 4331 1926. sz.) Indokok.... A megtévesztetés kérdését illetően részben annyiban alapos felperesnek a felülvizsgálati panasza, hogy ennek a kérdésnek egyik vagy másik fél javára végleg leendő eldönlhetéséhez szükséges tényállást a fellebbezési bíróság — bár bizonyítékok is ajánltattak föl — nem állapíttatott meg. Ugyanis felperes azt állította, hogy szorult helyzetben volt és ennek felhasználásával és azzal történt megtévesztetésével vétetett reá az A) pont alattiban foglalt nyilatkozatának tételére, hogy bátyjával L. Jánossal az elsőrendű alperesnek (felperes törvényesen elvált feleségének) olyan értelmű megállapodása van, hogy