Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénylár. 400 De a bizottsági döntés — egyébként — mint szakvélemény sem fogadható el az elszámolás alapjául. A szakértői bizottsághoz utalt ily tárgyú döntésre ugyanis azok a szabályok alkalmazandók, amelyek általában irányadók, ha valamely szolgáltatás meghatározása harmadik személyre bízatott. A szolgáltatás meghatározásra hivatott harmadik személy vagy személyek meghatározása pedig nyilvánvaló méltánytalanság esetében nem kötelező s tévedés okából is megtámadható. A fellebbezési bíróság pedig az e kérdésben meghallgatott jelen perbeli szakértők véleményének a Pp. 270. §-a szerinti mérlegelésével tényként megállapította, hogy a szakértő bizottság döntése — a döntéskor volt s ezt követő viszonyokra tekintettel — alperes terhére kirívó aránytalanságot és tévedést foglal magában. A döntés ekként alperesre nyilvánvalóan méltánytalan lévén, a fellebbezési bíróság által, az elszámolásnál — alperes támadása folytán — helyesen mellőztetett. = Szakértői bizottság döntéséről I. ptk. tvjav. 758. §., Mjogi Dtár XVNL 46. sz 67. /. Ha a felek a semmisség okának megszűnte után a semmis szerződést megerősítik, egymással szemben akként vannak jogosítva és kötelezve, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna. — //. Az adásvételi szerződés megerősítésének nem kell írásbeli alakban történnie. (Kúria 1926 jún. 4. P. VI. 4944/1925. sz.) Indokok : A semmis szerződés ugyan nem válik érvényessé az által, hogy a semmisség oka később megszűnik, de ha a felek a semmisség okának megszűnte után a semmis szerződést megerősítik, egymással szemben akként vannak jogosítva és kötelezve, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna. A megerősítés (jóváhagyás) tehát visszahat a szerződéskötés idejére és miután a szerződés megerősítése által az időközben megszűnt semmisségi okban fennállott érvénytelenség többé jelentőséggel nem bír, a szerződés hatályosságát egyebekben akként kell vizsgálni, amint a szerződés megkötése idején létrejött. Minthogy adott esetben a felek közt az 5. 7. alatti okirat szerint a szerződés írásbafoglaltan köttetett és az ingatlan adásvételéhez megkívánt lényeges kellékeket tartalmazza, a 4420/1918. M. E. sz. rendelet ama követelménye, hogy az ingatlanelidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek írásbafoglalása szükséges, a szerződéskötés idején teljesítve volt.