Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)
Maiján jogi Döntvénytár. a birtokvédelemtől, mert «a birtok minőségew a sommás visszahelyezési perben nem lebet bírálat tárgya s a szívességből ideiglenesen átengedett birtokot is csak a törvény rendes útján, a Pp. 1. §. 2. d) pontjában szabályozott keresettel, nem pedig önhatalmúlag lebet visszavenni. A most ismerteteti két ítélet közül az előbb említett P. III. 5358/14/1921. számú ítéletben elfoglalt állásponttal egyezően mondta ki a kir. Kúria a P. III. í-349/11/1920. szám alatt hozott ítéletében, hogy sommás visszahelyezési keresettel a birtokában megháborított az a fél léphet fel, akinek birtoka valódi s a tulajdonossal szemben is érvényes címen, nem pedig precariumon nyugszik, viszont a kir. Kúria a fent közölt Psz. 180í 17/1925. számú ítéletében kifejezésre juló jogi felfogás ismerhető fel a kir. Kúria P. III. 2U2/U 1922. számú határozatában, amely szerint a kir. Kúria a békés és tényleges birtokban történt megháborításra alapított sommás -visszahelyezési keresettel szemben nem fogadta el azt a kifogást, hogy az alperes csak ideiglenes használatra, visszavonásig engedte át a peres ingatlanokat annak idején a felperes jogelődjének. II. Ezek szerint a kir. Kúria ellentétes elvi alapon nyugvó határozatokat hozott abban a kérdésben, hogy az, aki másnak tetszéstől függő visszavonásig adott át valamely ingatlant használatra (precarium), jogosítva van-e a használati birtoklást önhatalommal megszüntetni s önhatalom gyakorlása esetén a sommás visszahelyezési keresettel szemben sikerrel védekezhetik-e azzal, hogy a használatot csak visszavonásig engedte meg ? A kir. Kúria elnöke a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását a Ppé. 7d. §. első bekezdésének 2. pontja alapján szükségesnek találván, azt a jogegységi tanács elé utalta. III. A birtokvédelemre vonatkozóan kialakult s ezidőszerint is érvényben levő szabályok szeriül az, aki a dolog birtokosától a törvény külön engedélye nélkül a dolog birtokát elvonja vagy öt a dolog birtokában megháborítja, tilos önhatalmat gyakorol. Ezzel szemben meg van engedve az önhatalommal való védekezés akként, hogy az, akit a birtokától megfosztottak (birtokában megháborítottak), egy éven belül a dolgot önhatalommal visszafoglalhatja (a háborítást megszüntetheti). Azt azonban, aki tilos önhatalommal jutott a dolog birtokába, egy éven belül nem illeti meg az önvédelem joga, ha az veszi tőle vissza önhatalommal a dolgot, akit ő fosztott meg annak birtokától. A mai jogfelfogás szerint birtokos az is, aki a tényleges hatalmat a dolog felett mint haszonélvező, haszonbérlő, bérlő vagy más a dolog használatára jogosító jogviszony alapján gyakorolja (használati birtokos). Ilyen más jogviszony akkor keletkezik, amikor valaki másnak a dolgot határozott időtartamra, felmondásra vagy tetszés szerinti visszavonásig (precarium) engedi át használatra. Annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy azzal szemben, aki a tetszés szerinti visszavonásig használatra kapott dolgot a visszavonáskor vissza nem adja, van-e helye önhatalom gyakorlásának, szem előtl tartotta a jogegységi tanács, hogy az önhatalom gyakorlására vonatkozó fentebbi szabályok szorosan magyarázandók.