Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. 91 hogy elsőrendű alperes jogi személy s mint ilyen jogképes és a Pp. 71. §-a értelmében perbeli cselekvő képességgel is bir. A Pp. 180. §. 6. pontjában megjelölt pergátló körülmény e szerint az elsőrendű alperessel szemben fenn nem forogván, a fellebbezési bíróság ezzel az alperessel szemben a pert perképesség hiányából eljárási szabály megsértésével szüntette meg; minélfogva a megtámadott ítéletnek ezt a rendelkezését a felperes felülvizsgálati kérelme folytán meg kellett változtatni s a fellebbezési bíróságot ezzel az alperessel szemben érdemi ítélet hozatalára kellett utasítani. Arra való tekintettel pedig, hogy másod—hatodrendű alpereseknek a peresített követelés tekintetében való felelőssége alaposan csak az elsőrendű alperes felelősségével kapcsolatosan, bírálható el, továbbá tekintettel arra, hogy a másod—hatodrendű alpereseket esetleg terhelő fizetési kötelezettség fennállásának és a kötelezettség terjedelmének (fokozatának) a megállapítása végett a kezességvállalás körülményein kívül szükséges a tényállásnak abban az irányban való kiegészítése is, hogy ezek az alperesek az alapszabály nélkül működő elsőrendű alperes ügyeinek a vitelében, közelebbről a peresített kölcsönügylet létesítése, annak helybenhagyása és a kölcsönvett összeg felhasználása (hováfordítása és elszámolása) körül az elsőrendű alperes nevében akár mint intézők, akár mint az intézkedő szerv (elnökség, választmány) tagjai közvetlenül vagy a tett intézkedés jóváhagyásával ténykedtek vagy más módon közreműködtek-e, a kir. Kúria felperes és a másodrendű alperes felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróság ítéletének a másod—halodrendű alpereseket érintő rendelkezéseit feloldotta s a Pp. 543. §-a alapján az eljárt bíróságot a fentebbiekre figyelemmel foganatosítandó további eljárásra és új határozat hozatalára utasította. = Ugyanígy Mjogi Dtár XVIII. 45. és XVI. 105. E bírói döntések következtében elhomályosult a viszony az egyesület magánjogi jogképessége és közjogi elismertsége között. Homályos az is, miként igazolhatja az ilyen alapszabály nélkül működő egyesület képviselő szerve az ő képviseleti jogát és miként szerezhetne pl. telekkönyvi jogokat ? 57. /. Szolgalmat alapít az olyan osztályegyesség, amely az ingatlant úgy osztja meg, hogy az egyik osztályos társ házának ablakai és pincebejárata a másik telkére nyílik, és pincéjéhez csak a másik telkén át lehet jutni. — //. Az a vevő, aki a két telek kölcsönös fekvését, az ablakok és pincebejárat elhelyezését a vételkor ismerte, nem hivatkozhatik