Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Tartalommutató. vn Lap Tulajdon átruházás. 18. Ha a későbbi vevők vételük alkalmával tudták, avagy kellő gondosság mellett tudhatták azt, bogy az ingatlanokat az eladó korábban már másnak eladta s ez az ingatlant birtokba is vette, akkor a későbbi vevők a tulajdonjogot a korábbi vevőknek vagyis a felpereseknek átengedni kötelesek. .... 28 40. A korábbi eladásról tudó második vevő jogszerzése nem tekinthető rosszhiszeműnek, ha a második adásvétel megkötésekor az eladó volt birtokban és a korábbi eladás hatálya még gyámhatósági jóváhagyástól függött 64 58. Telekkönyvezett ingatlannak kétszeri eladása esetében a vevők közül a tulajdon- és birtokjog azt illeti meg, aki mint az ingatlan tulajdonosa a telekkönyvben bejegyezve van, hacsak be nem bizonyíttatik, hogy a szerződés megkötése alkalmával a korábbi eladásról tudomással bírt s ekként szerzése rosszhiszemű volt 94 25. A birtokba helyezett megajándékozott védelemben részesül az ellen, aki az ingatlant utóbb ajándékul telekkönyvi tulajdonba kapta, ha ez a közeli családi kapcsolatnál fogva tudhatott a korábbi ajándékról 41 Közös tulajdon. 97. I. A közösségben levő társak mindegyikét terheli a közösségből folyó az a, kötelezettség, hogy a közös dolog rendes kezelésében közreműködjék, ha ily közreműködésre a kezelés vagy haszonvétel érdekében szükség van. — II. Olyan esetben, amidőn a haszonvétel módjára nézve határozni kell és egyhangúság el nem érhető, a kisebbség köteles alávetni magát a többség határozatának, ha e határozat a rendes és észszerű használat körét túl nem lépi és a kisebbségnek a. jogait egyebekben nem csorbítja 116 82. Ház közös tulajdonának árverésen való megszüntetésére a jelenlegi idő — a korona értékállandósága ellenére — még mindig alkalmatlan 126 88. Adott esetben a Kúria a tulajdonközösségnek árveréssel megszüntetését elrendelte, mert a korona romlásával kapcsolatban beállott nagyfokú árhullámzás a korona árfolyamának állandósulásával megszűnt 132 Szolgalom. 57. I. Szolgalmat alapít az olyan osztályegyesség, amely az ingatlant ügy osztja meg, hogy az egyik osztályos társ bázának ablakai és pincebejárata a másik telkére nyílik és pincéjéhez csak a másik telkén át lehet jutni. — II. Az a vevő, aki a két telek kölcsönös fekvését, az ablakok és pincebejárat elhelyezését a vételkor ismerte, nem hivatkozhatik arra, hogy a szolgalmi jog a telekkönyvbe nincs bejegyezve 91 Jelzálogjog. 87. II. Ha a dologi adós a követelés érvényesítését a perben nem ellenzi és költségbiztosíték bejegyzésének hiányában a felme-