Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. S7 annyi aranykoronának megfelelő összeg fizetésére kötelezte, mellőzte ellenben ezúttal annak a gyakorlatának az alkalmazását, hoiív a pénz leromlásából folyó vagyoni hátrányt a felek közt rendszerint meg kell osztani, mert azt az adott esetben a megtérítendő összeg csekélyebb voltára s arra való tekintettel, hogy az alperes az örökhagyóval törvényes öröklési kapcsolatban nem áll, a méltányosság nem kívánja meg. Kamatot a felperesek pénzbeli követelése után a kir. Kúria csak az ítélet keltétől ítélt meg, mert a követelés felemelésével a felpereseket a már lejárt kamatokra nézve kárpótoltaknak tekinti s a kamatlábat az 1923 : XXXIX. t.-c. 2. §-ának 3. bekezdése és 3. §-a értelmében 8o/0-ban állapította meg. = Ad I. V. ö. Mjogi Dtár IX. 150., XIII. 49. — Ad II. Haszonélvezettel terhelt kötelesrész: Mjogi Dtár I. 111., 232., II. 82., IV. 154., V. 21., 66., IX. 40., 149., 232. 54. Ha a házasfelek között a bontóper már folyamatban van, bármelyik házasfél külön keresettel is érvényesítheti a közszerzeményhez való igényét, s ebben az esetben a közszerzemény megítélésére irányuló kereset elutasításának időelőttiség okából helye nincsen. (Kúria 1926. jan. 20. P. I. 2969/1925. sz.) Indokok: A kir. Kúria 41. sz. döntvénye szerint a házasság tartama alatt egyik házastársnak sincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását vagy biztosítását követelni, mert a közszerzeményhez való jog csak az egyik házastárs halála vagy a házassági kötelék felbontása után érvényesíthető. Ez a szabály azonban a döntvény indokolása szerint nem terjed ki arra az esetre, amidőn a házasfelek egymástól már tényleg elváltak és közöttük a válóper, amelyben a közszerzemény megosztása is követelhető, már folyamaiban van. A Pp. 687. §-a is megengedi a házasság felbontására irányuló keresettel a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi keresetnek, amelyekhez a közszerzeményre irányuló kereset is tartozik, összekapcsolását, amikor is a bíróság a házasságot felbontó ítéletben egyúttal a közszerzemény kérdésében is érdemileg határozhat. Eme jogszabályok egybevetéséből a kir. Kúria jogi felfogása szerint következik, hogy amennyiben a házasfelek között a bontóper már folyamatban van, bármelyik házasfél külön keresettel is érvényesítheti a közszerzeményhez való igényét s ebben az eset-