Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. 79 49. A gyámhatósági jóváhagyás hiányát nem pótolja az a tény, hogy a gyám az ügyletből befolyt értékekkel elszámolt s e számadást a gyámhatóság jóváhagyta. m^ febr n p yj 2501/1925. sz.) A kir. Kúria: Az alperesek felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletét' részben megváltoztatja, felperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy alpereseknek 10.000,000 K tőkét s ennek 1923. május 21-től számított ö% kamatát 15 nap alatt fizessen meg, továbbá a per- és fellebbezési költséget a* peresfelek között kölcsönösen megszünteti, ellenben alpereseket felülvizsgálati kérelmüknek a többi részével, felperest pedig csatlakozási kérelmével egészben elutasítja s a felülvizsgálati költséget a peresfelek között kölcsönösen megszünteti. Indokok: A fellebbezési bíróság Zalavármegye Árvaszékének 1913. július 16. napján 29,075/1913. sz. alalt hozott határozatával megegyezően, annak helyes értelmezésével állapította meg tényállásként azt, hogy az akkor még kiskorú felperes és a magángyámja közölt 1913. július 6. napján kötött meghatalmazási szerződést, amelyben felperes a magángyámját felhatalmazta, hogy a felperes ingó és ingatlan vagyonát a legmegfelelőbb módon, esetleg nyilvános árverésen eladhassa, az árvaszék csak feltételesen, nevezetesen az eladásnak az árvaszék utólagos jóváhagyásától feltételezetten hagyta jóvá. A felperes gyámja tehát a gyámhatóság utólagos jóváhagyásának a megtörténte nélkül a felperes ingóit és ingatlanait egyedül a meghatalmazási szerződés alapján joghatályosan el nem adhatta. Az a szerződés pedig, amellyel a felperes gyámja a kereseti ingókat és ingatlant alpereseknek eladta, a megállapított tényállás szerint a gyámhatóságnak jóváhagyás végett be nem mutattatott s azt a gyámhatóság jóvá nem hagyta. A szerződés érvényességéhez a fentiek szerint szükséges ennek a gyámhatósági jóváhagyásnak a hiányát nem pótolja sem az a tény, hogy a gyám az árvaszékhez beadott számadásában az alperesektől általa felvett vételárból 1500 K-t, mint bevételt elszámolt s az árvaszék a számadást jóváhagyta; sem az a tény, hogy az adásvételről utóbb kiállított okiratot felperes is aláírta. Az árvaszék ugyanis csak a szerződés feltételeinek az ismerete esetén lehetett volna abban a helyzetben, hogy annak jóváhagyása kérdésében érdemlegesen határozhasson. A szerződés feltételeinek a megjelölése nélkül előterjesztett s nemcsak ebből az eladásból, hanem más címeken befolyt bevételek elszámolását is tartalmazó számadás jóváhagyása tehát a szerződés jóváhagyásának nem tekinthető. Az adott esetben pedig az árvaszék a gyámnak is kézbesített határozatában a községi elöljáróságot fel is hívta, hogy a szerződést jóváhagyás végett mutassa be. Felperes pedig akkor,