Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

74 Magánjogi Döntvénytár, B. Gézáné előtt pedig az alperes oda nyilatkozón, hogy kutyának az apjaanyja felperesek, ingyen nem dolgoznak az öregeknek. A legnagyobb dologidőben alperes és férje kimentek a hegyre azzal a kijelentéssel, hogy inkább feküsznek, semhogy dolgozzanak és felperesek felhívása ellenére a szükséges munkálatok teljesítését több ízben megtagadták. Pf. Lajosné figyelmeztetésére alperes kijelentette, hogy neki nem szükséges feltétlenül a felpereseknél maradnia, a bírtok már reá van örökösítve, azt tőle elvenni nem lehet, mikor pedig távozásuk ulán alperes és férje az ingóságaik elvitele végett felperesek házában megjelentek, elsőrendű felperes marasztaló kérelmére alperes és férje kijelentették, hogy nem maradnak. Felülvizsgálati kérelmükben felperesek azt panaszolták, hogy a fellebbezési bíróság agyagi jogszabály megsértésével utasította el keresetüket, mert az örökbefogadásnak a szerződésben is kifejezett indító oka az a kölcsönös megállapodás volt, hogy alperes náluk marad, őket gyermeki szeretettel veszi körül, öreg napjaikban gondjukat viseli és munkájával támogatja. Minthogy pedig alperes eme szerződési kötelezettségének eleget nem tett, sőt magatartásával durva hálátlansággal viseltetett irányukban, ezért az anyagi jogszabályok szerint az örökbefogadási szerződés felbontásának helye vau. Ennek a felülvizsgálati panasznak azonban jogos alapja nincsen. Az örökbefogadási szerődésről kiállított okirat 3-ik pontjában az örökbefogadott kiskorú alperes örökbeadó szülői kijelentették ugyan, hogy alperes az örökbefogadó szülők házánál fog tartózkodni s nekik úgy fog mindenben segítségükre lenni, mintha édes szülői volnának. De'ha a kölcsönös megállapodáson alapuló ez a feltevés felperesek, mint örökbefogadók részéről az örökbefogadási szerződés megkötésének indokául szolgált is, — ennek a felperesnek — habár az örökbefogadott alperes magatartása folytán bekövetkezett meghiúsulása az alábbiak szerint nem jogosítja fel a felpereseket az örökbefogadási szerződésnek egyoldalú felbontására. Jogszabályaink szerint ugyanis az örökbefogadás lényege és célja az, hogy az örökbefogadott az örökbefogadó után olyan öröklési jogot nyerjen, mintha az örökbefogadónak törvényes házasságából született leszármazója volna. Ezért az öröklési jognak az örökbefogadási szerződéssel eszközölt biztosítása feltételhez nem köthető és az örökbefogadottnak ekként feltéllenül biztosított öröklési joga csakis az általános örökösödési jogszabályok alapján, vagyis akkor vonható el az örökbefogadottól, ha ellenében az örökségből való kilagadás vagy az öröklésre való érdemtelenség törvényes feltételei fennforognak. Lényegileg azonosan rendelkezik a Polgárjogi Határozatok tárába 422. szám alatt felvett elvi jelentőségű határozat, amely szerint az örökbefogadási szerződés egyoldalúan csak olyan ok-