Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Magánjogi Döntvénytár. Az előadottakból folyóan a fellebbezési bíróságnak az a dönlése, amellyel az alperes valorizálás iránti igényének helyet adott, az irányadó anyagjogi szabályoknak megfelel s így a felperesnek ez ellen irányuló felülvizsgálati panasza alaptalan. Ellenben sérti az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak erre vonatkozó döntése annyiban, amennyiben a 402,280*45 K követelést az alperes részére nem abban az értékben, amellyel az az említett elszámolás idején bírt, hanem csak abban az értékben ítélte meg, amelyet az a viszonkereset előterjesztése napján képviselt s így az alperesnek aziránti felülvizsgálati panasza ennyiben alapos. = A «vélkes» késedelemről L Blau György : Valorizációs bírói gyakorlatunk 1924-ben. L. fent 5. sz. 29. A tartásdíj felemelésére kialakult jogszabály alkalmazást nyer akkor is, ha valaki más részére tartásdíj fizetésére kötelezte magát anélkül, hogy ily kötelezettség őt törvénynél fogva terhelné. (Kúria 1925. ápr. 3. P. III. 6354 1924. sz.) Indokok: A nem vitás tényállás szerint felperes első férje í. Lajos felperessel kötött házasságának tartama alatt 1888. évi ápr. 19-én felperes részére az A) alatt másolatban csatolt közjegyzői okiratban foglalt ((Kötelezvényt;) állította ki. Ebben az okiratban I. Lajos annak kijelentése mellett, hogy tekintettel arra, miszerint a közte és felperes közöli létesült házassági viszony továbbra fenn nem tartható és felperes is önként beleegyezett abba, hogy a közöttük létesült és tényleg különben is megszűnt házassági viszony bíróilag is felbontassék, lehetőleg gondoskodni kíván felperes anyagi jövőjéről, aziránt vállalt kötelezettséget, hogy a közöttük fennálló házassági viszony megszűntének feltélele alatt az 1888. évi március 24. napjától a felperes haláláig terjedő időre évenként 2000 osztrák értékű forintot fog felperesnek készpénzben fizetni és pedig mindenkor az év április, július, október és január 24. napján előleges negyedévi, vagyis 500 forintos részletekben még akkor is, ha bármelyikük újabb házasságra lépne. Kijelentette I. Lajos ebben a kötelezvényben azt is, hogy vállalt kötelezettsége halála esetére jogutódait is terheli és azok azt teljesíteni tartoznak. I. Lajos a veszprémi kir. törvényszéknél 1888. rnájus 9-én válópert indítóit s ennek eredményekép a közöttük fennállott házasságot a kir. törvényszék 1889. márc. 16-án 1934/89. p. sz. alatt hozott s jogerőssé vált ítéletével felbontotta. E házassági per jogerős befejezése után I. Lajos újból meg-