Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1926)

42 Magánjogi Döntvénytár. Ezek szerint a vitás elvi kérdést a rendelkező rész szerint kellett eldönteni. Kelt Budapesten, a kir. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának 1925. február hó 28-án és március hó 14. napján tartolt ülésében. = L. a kérdésről Szladits Jogt. Közi. 1920. 24. sz. és 1925. 8. sz. — A jogegys. döntv. következtében tárgytalanokká váltak a P. H. T.-be felvett 475—477. sz. elvi határozatok. — A 4420/1918. M. E. sz. rendeletre vonatkozó gyakorlatot általában 1. Mjogi Dtár XIV. ]., 27., 28., 07.. 71., 72; XV. 9., 16., 17., 23., 44., 53., 80., 84., 92., 93., 119—121.; XVII. 9., 98. sz.; a jelen kérdésre különösen 1. egyfelől a Mjogi Dtár XIV. 2., 08., 09.; XV. 79., 122., XVI. 38- 40. sz. (szigorúbb álláspont), másfelől a Mjogi Dtár XVII. 8., 24. és 44. sz. (enyhébb álláspont) eseteket. — Az ingatlan adásvétel tarlalmi kellékeire vonatkozó eddigi gyakorlatra nézve I. még a Mjogi Dtár IX. 212. ; XI. 223—225. ; XIII. 11., 12., 64. sz. esetekel is. — A ptk. tvjav. (biz. szöv. i 744. §. 2. bek. szerint hatálytalan a szóbeli megállapodás az okirattal szemben, ha az okirat a szerződésnek törvényszabta érvényességi kelléke. 17. /. A végrendelkező a végrendeletben a kinevezett örököst kérelem alakjában is kötelezheti arra, hogy a neki hagyott vagyonról halála esetére miként intézkedjék, ha a végrendeletből megállapítható, hogy az örökhagyónak vonatkozó végrendeleti intézkedése nem pusztán óhajt fejez ki, hanem határozottan akaratnyilvánítást foglal magában. — //. Az örökhagyó végrendeletében az utóörökös személyének kijelölését az örökösre is bízhatja, ha a kinevezhető utóörökösök körét szabatosan meghatározza. — ///. Ha az örökös az utóörököst a kinevezhető személyek közül nem jelölte ki, ezt a bírósáq pótolhatja. _, , m , r y r J (Kúria 1925. jan. 20. P. 1.^4524 1924. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kimondja; hogy Ch. Miklós hagyatékának a Ch. Gyulától örökölt része utóöröklési jogon felében a felperest illeti, egyebekben a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja stb. Indokok: A Chernél Gyula állal Kaposvárott 1909. évi aug. 10-én alkotott s a keresethez A) alatt mellékelt végrendelet első pontjában az örökhagyó Chernél Miklóst örökösévé nevezte ki, második ponljában ((örökösöm köteles lesz» kifejezéssel Ch. Miklóst az özvegyi jog kiegyenlítéseképen készpénzbeli járadék fizetésére, továbbá bor kiszolgáltatására kötelezi és kijelenti, hogy az ölvösi kastélynak, területének, bútorainak és a négyes fogatnak állandó használata fogja az özvegyet illetni, majd a végrendeletnek ezután