Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Magánjogi Döntvénytár. 31 Ennek meghatározásánál a kir. Kúria mérlegelte azt a körülményt, hogy a vagyon, amelybe az ági érték beruháztalott, az alperes birtokában megvan — másrészt azonban figyelembe vette azt, hogy az ingatlan vagyon természetes értékemelkedése a tulajdonos javára esik — mérlegelés tárgyává tette továbbá a gazdasági viszonyok romlását, melynek következményei arányosan mindkét félre hárítandók és mindezek méltatásával a fellebbezési bíróság ítéletét ide vonatkozó részében megváltoztatta és az ági értékként meghatározott összeget 1800 aranykoronának megfelelő öszszegre emelte fel. Minthogy erre a hagyatéki értékre az alperesi özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg, intézkedni kellelt, hogy a felpereseknek erre az értékre fennálló öröklési joga megfelelően biztosíttassák. = A. szerzeménybe befordított ági vagyon felértékelése, szemben a Mjogi Dtár XVI. 99. sz. esettel. Ugyanígy a közszerzeménybe befordított különvagyon tekintetében fent 1. sz. Arra nézve, hogy a felértékelés nem teljes aranyértékken történt. I. a fenti 10.. 11. és 13. sz. eseteket és áz utóbbinak jegyzetét. 15. A testvérek között osztály alkalmával átengedett ingatlan ellenértéke iránti követelés nem eshetik enyhébb és ennek folytán károsítóbb megítélés alá, mint az idegenek adásvételéből, illetve egyenértékek kicseréléséből eredő követelések. (Kúria 1924. nov. 5. P. V. 2712/1924. sz.) Indokok: Alperes felülvizsgálati kérelmének az anyagi jogszabálysértésre alapított részében lényegileg azt panaszolja, hogy téves a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, amely szerint felperesek keresetükben csak azt az igényt kívánják érvényesíteni, amely a keresethez közjegyzői hiteles kiadványban csatolt vagyonátruházási szerződés és osztályegyességben részükre biztosítva van. Ez a panasz nem alapos. A fellebbezési bíróság ugyanis helyesen fejtette ki, hogy felperesek keresetükkel csak azt szorgalmazzák, hogy követelésüket az esedékesség időpontjában abban az értékben kapják meg, amely érték a követelés keletkezésének időpontjában, vagyis 1919. évi szeptember hó 3-án fennállolt ; következőleg a felperesek nem érvényesítenek a hivatkozott egyesscgben nem foglalt s attól eltérő és oly igényeket, amelyeknek érvényesítését az egyesség s annak 6. pontja meg nem engedi. Ami már most az anyagi jog megsértésére vonatkozó további panaszt illeti, nem téveszthető szem elől, hogy a kereseti követelés a maga valóságában s egész terjedelmében ingatlanoknak