Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Ma<)ánjogi Döntvénytár. 7. A hátralékos ügyvédi díjat a Kúria alperes késedelembe esésétől fogva teljes mértékben felértékelte, mert az ügyvédi munkadíj rendeltetésénél fogva az ügyvéd életfenntartási szükségleteinek a beszerzésére szoloál y " (Kúria 4925. jan. 7. P. VI. 6063/1923. sz.) indokok: Alperesek a megállapított ügyvédi díjat és kiadást a megbízás visszavonása után a felperes felszólítására felperesnek azonnal tartoztak volna megfizetni. Ennek a kötelezettségüknek a kereset beadása után sem tettek eleget. Alpereseket tehát a kereset beadásának idejétől teljesítési késedelem terheli. A pénz értékének időközben beállott leromlásából pedig kétségtelen, hogy alpereseknek ebből a késedelméből felperesre kár hárult. Alperesek ezt a kárt felperesnek megtéríteni tartoznak, mert arra az ő hibájuk szolgáltatott okot. Ez alól a kötelezettség alól nem mentesíti őket az a tény sem, hogy az elsőbíróság által megítélt összeget bírói letétbe helyezték, mert azt nem fizetésül, hanem a biztosítási végrehajtás elkerülése végett akként helyezték bírói letétbe, hogy felperes azzal nem rendelkezhetett. A kir. Kúria a Pp. 274. §-a alapján azt a kárt, amely felperesre az alperesek teljesítési késedelméből hárult, abban az értékkülönbözetben állapította meg, amely a megállapított ügyvédi díj és kiadás összegének a kereset beadásakor volt és a fizetés teljesítésének az idején leendő értéke között fog mutatkozni, mert az ügyvédi munkadíj rendeltetésénél fogva az ügyvéd életfenntartási szükségleteinek a beszerzésére szolgál. Az életfenntartáshoz szükséges dolgok árának az emelkedését és a pénz értékének a csökkenését arányosítva pedig kétségtelen, hogy az életfenntartáshoz szükséges azok a dolgok, amelyek a kereset megindításakor a megállapított összegért beszerezhetők voltak, jelenleg legalább annyival magasabb összegért szerezhetők be. mint amennyivel a pénz értéke időközben csökkent. == Ugyanígy Mjogi Dtár XVII. 64. sz. 8. A valorizáció kezdőpontja más megjelölés hiányában önként értetődően a keresetindítás időpontjával, vagyis azzal az időponttal esik össze, amikor a felperes a kárát — figyelemmel az épen fennálló pénzértékre — a bíróság előtt felszámította és annak a felszámításnál szem előtt tartott pénzértékben való megítélését kérte.