Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1926)

10 Magánjogi Döntvénytár. Indokok: A felperes követelésének ténybeli és jogi alapja a fellebbezési eljárásban vitás volt, számszerű megálla­pítása pedig bírói megállapítástól függött — ezért az alperes rossz­hiszemű védekezőnek nem tekinthető, őt a felperes követelésé­nek kiegyenlítése körül vétkes késedelem nem terheli — ennek hiányában pedig a pénz vásárlóerejében időközben beállott csökke­nésből eredő hátrány az alperesre nem hárítható, amiből folyóan a felperes járandóságaiból készpénzben megítélt összeg valorizál­tan való megítélésének helye nincsen. — Adós vétlen késedelmének hatása a valorizálásra és a ((rosszhiszemű ' késedelem hangsúlyozása: Mjogi Dtár XVI. 96., 120. — Bírói megállapítástól függő követelés valorizálásának megtagadása és az alperes sikeres védekezésé­nek hatása : Hitelj. Dtár XVII. 123., 125., 126., 127. 6. /. Ha a kártérítésre kötelezettek a kár meg­térítésére a károsítás időpontja szerint szükséges pénzösszeg megfizetésévet késnek, úgy a károsultat a fizetésül szolgáló pénz belső értékének a tényleges fizetésig bekövetkezett csökkenésében oly további kár éri, amelynek fennállása az értékcsökkenésnek ki­sebb-nagyobb hányadáig, sőt esetleg teljes mérté­kéig terjedően minden további bizonyítás nélkül is nyilvánvaló. — //. A felértékelés mértéke csökkent­hető, ha a teljes felértékelés méltánytalanul súlyo­san terhelné a marasztalt alpereseket. (Kúria 1924. nov. 11. P. VI. 723/1924. sz.) Indokok : A felperesek panasza annyiban alapos, hogy amennyiben a kártérítésre kötelezetlek, mint a jelen esetben is, a kár megtérítésére a károsítás időpontja szerint szükséges pénz­összeg megfizetésével késnek, úgy a károsultat a fizetésül szol­gáló pénz belső értékének a tényleges fizetésig bekövetkezett csökkenésében oly további kár éri, amelynek fennállása az érték­csökkenésnek kisebb-nagyobb hányadáig, sőt esetleg teljes mér­tékéig terjedően minden további bizonyítás nélkül is nyilvánvaló. Ezért a további kárért pedig, amelynek mennyiségét a bíróság szükség esetében a Pp. 271. §-a alapján állapíthatja meg, a kár­adós szintén felelős, ha csak az eset körülményei ezt a felelős­ségét ki nem zárják avagy nem enyhítik. Ezeket tartva szem előtt az adott esetben a felperesek valori­zációs kérelmének, amely a fellebbezési bíróság által megálla­pított alapösszegek ezerszeresének, Sz. Károlyné alperes ellen pedig

Next

/
Thumbnails
Contents