Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Magánjogi Döntvénytár. 3 értékkülönbözetekkel együtt egyszerre, egy összegben, lo nap alatt fizetendők ; alperes azonban az első és máspdbírósági, végrehajihatóknak kimondott ítéletek alapján eddig eszközölt fizetéseket beszámíthatja. Felperes elhalálozása esetén özvegyének született S . .. i Annának — szintén élte fogytáig — nyugdíj fejében a fenti összegeknek felét köteles alperes a fenti módozatok szerint fizetni. Indokok: Ami a feleknek a megállapított nyugdíj összegére vonatkozó panaszait, illeti, ereszben a kir. Kúriának az a jogi álláspontja, hogy annál a jogi alapelvnél fogva, hogy elsősorban a felek akarata az irányadó, a teljesítésre kötelezett alperes a nyugdíjat abban az értékben és abban az összegben tartozik szolgáltatni, amelyet a felek az A) alatti okirat kiállításakor szemük előtt tartottak és amelyet alperes'az A) alattiban megállapított, hacsak az adós alperes nem bizonyítja, hogy az általános gazdasági viszonyokban bekövetkezett változások miatt ebben a mértékben nem teljesíthet anélkül, hogy gazdasági romlása be ne következzék. Ez a kivétel az alábbiak szerint fenn nem forogván, most már az vizsgálandó, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel állapította-e meg azt hogy az A) a. kötésekor a felek a pénznek akkor fennforgott benső értékét tartották szem előtt. Az, amit a fellebbezési bíróság megállapított, hogy t. i. a felek az A) alatti okirat kiállításakor a magyar koronának akkor volt vásárlóerejét, azaz belső értékét tartották szemük előtt, magának a dolognak természetében, a mindennapi élet józan felfogásában és abban fekszik, hogy fel kell tenni, hogy az alperes már a felpereshez való viszonyánál, felperes hosszú, hű szolgálatánál fogva is, jóhiszeműen járt el, és sem a felperest megtéveszteni, sem a gazdasági eltolódások hátrányát egyedül a felperesre áthárítani nem akarta akkor, amikor azok minden előnyét élvezhette. Ami most már azt a panaszt illeti, hogy alperes kötelezettségének az A) alattiban vállalt mértékben, vagyoni romlás nélkül eleget nem tehet, ez a panasz azért nem jöhet figyelembe, mert ebben az irányban alperes nem hozott fel ténykörülményeket és adatokat, amelyekből teljesítési képtelenségére és arra is lehetne következtetni, hogy a bekövetkezett gazdasági eltolódások volnának az okai annak, hogy a felperes jogos követelését vagyoni romlása nélkül nem teljesítheti. Ezekhez képest alperes az A) alattiban megállapított mértékben és az akkori értékben tartozik teljesíteni, annál is inkább, mert: a nyugdíj megállapításánál a felperesnek nem is az egész járandósága vétetett alapul, már pedig maga az alperes is elismeri, hogy a földmívesiskolát kitűnő eredménnyel végzett és a gazdaságban az E) alatti meghatalmazás szerint a legszélesebb jogkörrel felruházott felperesnek összes járandósága kevesebb volt, mint egy gazdasági cselédé, és mert felperes a 20 éven át szorl*