Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Magánjogi Döntvénytár. ama különbözetnek a megfizetésére kötelezte, mely a megítélt 68,900 K tőkének 1920. november 10-én fennállott értéke és a tényleges fizetés napján meglévő értéke közt a zürichi jegyzés szerint mutatkozni fog. Ennyiben tehát a kir. Küria felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adott, ellenben, mert felperesnek a befektetett vételármegfizetésének késedelméből eredő kára a pénz értékében időközben beállolt csökkenés mértékéig már megállapíttatott: alperes az egyébként is csak a tiszta pénztartozásokra vonatkozó 1923: XXXIX. t.-c. 2. §-ában meghatározott külön kártérítés megfizetésére nem volt kötelezhető. = A valorizálás alapgondolatának heh es kiterjesztése a házassági vagyonjogra, szemben a Mjogi Dtár XVI. 04. számmal. — Az 1923: XXXIX. t.-cikkhez I. Mjogi Dtár XVII. 07. és alább 8., 9- sz., Hitelj. Dtár XVII. 11-2., 118. sz. 2. /. A nyugdíj fizetésére kötelezett birtokos gazdatisztjének a nyugdíjat abban az értékben és abban az összegben tartozik szolgáltatni, amelyet a felek a nyugdíj megállapításakor szemük előtt tartottak, hacsak az adós nem bizonyítja, hogy az általános gazdasági viszonyokban bekövetkezett változások miatt ebben a mértékben nem teljesíthet anélkül, hogy gazdasági romlása be ne következzék. — //. Ha a gazdatiszt a nyugdíj felemelésére irányuló keresetét a nyugdíjra vonatkozó megállapodás létrejövetele után huzamosabb idő elteltével indította meg: jogainak érvényesítése körül megnyilvánuló ezzel a késedelmével a pénz vásárlóerejének csökkenéséből a jelzett ideig előállott kárt magára vette: a kereset beadása előtt letelt időre tehát a nyugdíj felemelését jogosan nem követelheti. (Kúria 1924. dec. 9. P. V. 6052/1923. sz.) I. A kir. Kúria: Alperes (Herceg Sch. A.) felperesnek nyugdíj fejében az 1923. évi január hó 1-ső napjától kezdődően, felperes élte fogytáig, előzetes egynegyed évi egyenlő részletekben, évi -M80 K-t, továbbá minden egyes részlet fizetése alkalmával azt a külöebözetet is köteles végrehajtás terhe alatt megfizetni, amely különbözet az illető részletnek egyrészről az 1919. évi január hó 27-ik napján volt értéke és másrészről a tényleges kifizetésének időpontjában fennforgó értéke között mutatkozik. Az eddig lejárt részletek a most meghatározott