Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1926)

•2tVI Tartatórámutató. gával, hanem csak meghatározott összegű készpénzzel kívánt kedvezményezni, de akiket nem kívánt vagyonjogi személyiségének utódaivá tenni. — II. A végrendelkezőnek a végrendeleten kívül álló tényei csak a végrendelet homályos intézkedéseinek megvilágítására vehetők figyelembe, de nem szolgálhatnak alapul arra, hogy a végrendelet világos és határozott tartalma mással helyettesíttessék. — III. A hagyományos az esedékessé vált hagyománynak a gazdasági viszonyok változásához s a felek viszonyaihoz mért megfelelő felemelését kérheti 121 17.1. A végrendelkező a végrendeletben a kinevezett örököst kérelem alakjában is kötelezheti arra, hogy neki hagyott vagyonról halála esetére miként intézkedjék, ha a végrendeletből megállapítható, hogy az örökhagyónak vonatkozó végrendeleti intézkedése nem pusztán óhajt fejez ki, hanem határozottan akaratnyilvánítást foglal magában. — II. Az örökhagyó végrendeletében az utóörökös személyének kijelölését az örökösre is bízhatja, ha a kinevezhető utóörökösök körét szabatosan meghatározza. — III. Ha az örökös az utóörököst a kinevezhető személyek közül nem jelölte ki, ezt a bíróság pótolja „ -„ 42 Jogvesztő záradék (clausula cassatoria). 80.1. Ha a kiskorú örököst a végrendelkező jogvesztő záradókkal tiltotta el a végrendelet megtámadásától: a kiskorú törvényes képviselője a végrendelet megtámadása iránt perrel fellépni nem jogosult _ _„ „_ „ ..„ .._ 145 67. A kötelesrész kiegészítése iránti per megindítása a végrendelet megtámadásával egyértelmű és így maga után vonja a végrendeleti cassatorius záradók alkalmazását _„ _ 120 Közös végrendelét. 42. A közös végrendelet az egyoldalú megváltoztatás vagy felbontás kizárásával örökösödési szerződés jellegét öltötte fel; azt tehát a túlélő házastárs megváltoztatni, vagy azzal szemben a kedvezményezett jogát csorbító ellentétes végintézkedést tenni nem jogosult. De az örökösödési szerződéssel megkötött örökhagyó élők közt létesített jogügylettel sem csökkentheti vagyonát, ha azt azzal a célzattal teszi, hogy az örökös jogát csorbítsa. Amennyiben az elidegenített vagyont megszerzett harmadik személy erről a célzatról nem tudott, úgy az örökös az értékcsökkenés aránylagos megtérítését örököstársaitól követelheti, ellenben, ha a harmadik személy rosszhiszeműen szerezte meg az örökhagyótól az örökös jogának csorbítása végett elidegenített vagyont, úgy ezt az előbbi állapotba való helyezés kötelezettségével az örökösnek visszaszolgáltatni tartozik 83 Kötelesrész. 13.1. Állandó bírói gyakorlaton alapszik az a jogszabály, hogy a kötelesrész az arra jogosítottnak készpénzben jár és ettől eltérésnek csak akkor van helye, ha a természetben való kiadás iránt a felek megegyeztek vagy, amikor az örökhagyónak végrendeletben vagy szerződésben tett kijelentéséből azt lehet megállapítani, hogy akarata a kötelesrésznek természetben való