Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Tartalommutató. 15; am&lyet azzal szenvedett, hogy a terményeket esedékességük idejében meg nem kapta. A pénz elértéktelenedésének veszélyét az igény érvényesítéséig a késedelmes hitelező viseli _~ 9 5. Ha az alperest a számszerűen vitás hátralékos pénzbeli járandóság kiegyenlítése körül vétkes késedelem nem terheli, a pénz vásárlóerejében időközben beállott csökkenésből eredő hátrány az alperesre nem hárítható _ _. _ „ „_ _ .._ _ 9 8. A valorizáció kezdőpontja más megjelölés hiányában önként értetődően a keresetindítás időpontjával, vagyis azzal az időponttal esik össze, amikor a felperes a kárát — figyelemmel az éppen fennálló pénzértékre — a bíróság előtt felszámította ós annak a felszámításnál szem előtt tartott pénzértékban való megítélését kérte „ „ _ ._ _ _ .„. 12 9.1. Az 1923: XXXIX. t.-c. a kereseti követelés felértékelését nem zárja ki. — II. Ha a felperes felértékelési kórelmet csak a per folyama alatt terjesztett elő, a kereset beadását megelőző időre a felói'tékelés méltányosnak nem mutatkozik _ .„. 13 10.1. A késedelem következményeként beállott pénzromlással járó kártérítést kifejező valorizációt a bíróság a fellebbezés beadásának napjától tovább folyóan állapította meg, mint amely időpontban felperes e kérelmét előterjesztette. — II. Minthogy a pénztőkének az értékcsökkenés veszélyét egészében kizáró elhelyezésére vagy elhasználására a gyorsan változó gazdasági helyzetben a hitelezőnek sem volt, vagy lehetett minden esetben alkalma, a pénz elértéktelenedéséből eredő kár nem terjed szükségképen a teljes értékkülönbözet mértókéig „ „_ _. _ 14 11. A kir. Kúria a teljes (100 %-os) átértékelést az adott esetben nem látta helyénvalónak ; mert nincs olyan perbeli adat, amelyből következtetni lehetne arra, hogy a felperes, aki csatlakozási kérelmében kizárólag pénzmarasztalást kért, a kellő időben kezéhez jutott pénzt az elmúlt éveknek gyorsan változó gazdasági viszonyai között az értékcsökkenés veszélyének teljes kizárásával tudta volna elhelyezni vagy elhasználni. Ezeknél fogva a pénzromlásból eredő kár a Pp. 271. §-a alapján csak 60 %-ban volt megállapítható „ _ ._ 15 12. Ha felperes a fellebbezési tárgyalás előtt a korona árfolyamcsökkenése által nem nyilatkoztatta magát kárvallottnak, a valorizálás számvetési alapját ennél korábbi időpontra visszavezetni nem lehet „_ .... _ _ __ . — ~~ _ 16 28. Valorizációnak akkor van helye, ha az adóst esedékessé vált tartozásának megfizetése körül a puszta fizetési késedelmet meghaladó vétkesség terheli és ilyen esetben aztán az adós tartozását abban az értékben köteles megfizetni, amilyen értéket az az adós vétkességének beállta idején képviselt .... _ 63 36. Értékállandósági záradék nem zárja ki, hogy a fennforgó körülmények méltatásával az aranyértéknek csak egy része ítéltessék meg — _ — — — — 75 64.1. Nincs perjogi akadálya annak, hogy a felperes az előző perben hozott ítéletek hatályának megtámadása nélkül, sőt azok alapján keresettel szorgalmazhassa annak a kimondását, hogy a neki jogerősen megítélt koronaösszeg őt a kereset beadásakor volt valóságos (belső) érték szerint illetik meg. — II. A valorizálásnak nem előfeltétele az adós vétkessége vagy késedelme ; az adós vétkessége vagy késedelme óppenúgy, mint a hitelező mulasztása csak az átértékelés mérvére van és lehet