Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. 1)7 lant és tartozékait alperes legfeljebb 31/* millió koronáért megveszi és az telekkönyvileg nevére kebeleztetik : úgy a megvett ingatlannak (felperes) felestulajdoiiosa lesz s ő a vételár Vn-adát köteles adni az esedékesség napjáig)), szoros és elválaszthattál! kapcsolatban áll a felperes neje és az alperes között létrejött azzal a szerződéssel, amely szerint alperes hat nap múlva tényleg is megvette a felperes nejének itt szóbanforgó vagyonát 3 millió 400,000 koronáért. Ez a kapcsolat a két ügylet között annál is inkább fennforog, mert a kereseti igénynek ép az alperes vétele az előfeltétele és mert az alperes vétele a fellebbezési bíróság ténymegállapítása szerint a felperes közreműködésének eredményeként jelentkezik. Az nyilvánvaló, hogy a felperesnek fentebb ismertetett eljárása s a két ügyletben való részvétele a jó erkölcsökbe ütközik ; mert felperes anyagi haszon ellenében s jogtalan eszközzel és módon bírta rá nejét az erre nézve kétségtelenül káros ügyletnek a megkötésére, ezáltal pedig súlyosan megsértette férji, sőt még a jóhiszemű ember kötelességeit is. Ha tehát felperes a kereseti igény előfeltételének megteremtése (az alperesi vétel) tekintetében a jó erkölcsökbe ütköző módon járt el: úgy eljárásának eredményéből, mint előfeltételből származó kereseti igénye is a jó erkölcsökbe ütközik. Nem változtathat ezen az sem, hogy felperesnek a neje ellen tanúsított s jó erkölcsökbe ütköző eljárásából az alperesre háramlód előnyben ily módon a felperes nem részesülhet, nem változtathat pedig azért, mert a jó erkölcsökbe ütköző módon elért előnyben való részesedésre irányuló jog senkit sem illet meg, legkevésbé pedig azt, aki az ily eljárásnál közreműködött. Az előnyre vonatkozó igény ellenkeznék a jogeszmével s az erkölcs alapelveivel, amiből következik, hogy a célzata szerint erkölcsbe ütköző módon elért vagyoni előny megosztására irányuló kereseti igény s az annak alapjául szolgáló megállapodás jogi oltalomban nem részesülhet. = Harmadik személy vagyoni érdekét veszélyeztető erkölcsleien ügylet: Trócsányi, Erkölcstelen ügyletek, 162. I. V. ö. Mjogi Dtár XIV. 17., IX. 307. 49. /. A házassági bontóperben nem érvényesített végleges hőtartási igény a házassági bontóper keretén kívül is érvényesíthető az esetre, ha a végleges nőtartás iránti igényt h házassági bontóperben fenntartották. — II. Az ügyvéd elleni kártérítés el-