Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

66 Magánjogi Döntvénytár a fellebbezési bíróságnak, hogy alperes munkája megfelelő' szakértői ellenőrzés nélkül nem nyújt kellő biztonságot. Mivel pedig felperes ennek tudatában tanyai gunyhójának felépítésére ilyen egyént alkalmazott, aki a gunyhó fala anyagának megválasztására szükséges szakértelemmel nem rendelkezell. ebből az okból a fellebbezési bíróság a kár megoszlására irányadó anyagjogi jogszabályokat a felperes sérelmére nem sértette meg azáltal, hogy a felperest is terhelő gondatlan eljárásra tekintettel felperest a bekövetkezett kárért való felelősségben alperessel együtt osztoztatta. = Részben önokozta kár: Mjogi Dtár XI. 140., Grosschmid Fejezetek 1. <i9. §. 48. A férj, aki nejének megkárosítására harmadik személlyel összejátszott, ebből az eljárásából a harmadik személy ellen követelést nem érvényesíthet, mert célzata szerint erkölcsbe ütköző módon el-< ért vagyoni előny megosztására irányuló kereseti igény s az annak alapjául szolgáló megállapodás jogi oltalomban nem részesülhet. (Kúria 1924. ápr. 11. P. V. 7126/1923. sz.) indokok: A felperes felülvizsgálati kérelme szempontjából ebben az ügyben elsősorban döntő kérdés az, hogy a fellebbezési bíróság helyesen állapította-e meg, hogy a felperes ((részben ijesztgetéssel, részben megtévesztéssel, reábeszélés és fenyegetéssel vette rá a vele akkor még közös háztartásban élő feleségét arra, hogy a több, mint 8 millió koronát érő ingatlan vagyonát élő és holt felszereléssel, lakásberendezéssel együtt jelen perbeli alperesnek 3.100,000 K-ért, tehát aránytalanul csekély áron eladja, reá vette pedig tudatosan előkészített azzal a tervvel és a vevővel (alperessel) való összejátszás melleit, hogy saját magának a csekély vételár egy harmadának viselése ellenében az ingatlannak felerészét megszerezze)). Amennyiben ugyanis a fellebbezési bíróságnak az elsőbíróság ítéletéből átvett s elfogadott ez a megállapítása helyesen történt, akkor a fellebbezési bíróságnak helyes az az álláspontja is, amely szerint a felek között létrejött jogügylet a jó erkölcsökbe ütközik s abból felperes az alperes ellen a kereseti ingatlanokra vonatkozóan jogot nem érvényesíthet. Ugyanis a kereset alapjául szolgáló az a megállapodás, amely szerint a felperes «közvelít s amennyiben a fentebb jelzett ingat-