Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)
34 Magánjogi Döntvénytár. hrszámok alatt felvett ingatlanokat a peres felek édesanyjával, néhai V. Erzsébettel kötött házasságának tartama alatt szerezte vétel útján. Az ingatlan vevőjeként azonban a szerződésben egyedül F. Mihály lett feltüntetve és ennek alapján az ingatlanok tulajdona is egyedül F. Mihály javára kebeleztetett be. Peres felek édesanyja 1915. március hó 7-én halt meg és ezí követőleg F. Mihály a keresethez C) alatt egyszerű másolatban csatolt, 1921. augusztus hó 17-én kelt átadási szerződésbe foglalt jogügylettel a szóbanforgó ingatlanokat F. Józsefre, az alperesre ruházta át. A férj a házasság alatt szerzett — egyedül az ő nevére írt és az ő kezelése alatt álló vagyonnal a házasság^ tartama alatt rendelkezhetik ugyan, azt el is idegenítheti — és ebben az esetben csupán az elidegenítéssel esetleg a közszerzemény sérelmére okozott vagyoni hátránynak, illetve a közszerzeményből hiányzó értéknek megtérítése követelhető; a házasság megszűntével azonban a férjnek a közszerzeményi vagyonra vonatkozó ez a rendelkezési joga megszűnik és a férj a közszerzeményből a nőt illető részt ennek, illetve jogutódainak kiadni köteles. Jogszabály továbbá, hogy a házasság alatt vétel útján szerzett ingatlan, még ha az egyedül az egyik házasfél nevére Íratott is, és ha annak az ingatlannak a szerzésére az egyik házasfélnek külön vagyona fordíttatott is, közszerzeménynek tekintendő, és amennyiben az így szerzett ingatlan a házasság megszűnésekor még megvan, annak, mint közszerzeménynek fele a tulajdonosként be nem jegyzett másik házastársnak illetve jogutódainak természetben adandó ki. Ezekből következik, hogy a per tárgyává tett ingatlanok F. Mihály és neje közszerzeményének tekintendők és hogy ezeknek az ingatlanoknak feléről F. Mihály és neje halála után már nem rendelkezhetett, hanem azt természetben a neje örököseinek kiadni tartozott. Néhai F. Mihály tehát nem volt jogosítva a neje halála után az ingatlanokat egészben az egyik fiára átruházni és F. József alperes — aki a családi kapcsolatnál fogva az előadott tényekről mindenesetre tudott — nem szerezhette meg jogosan az ingatlanok anyai közszerzeménynek tekintendő feléből a felperesre háramlott részt. A kifejtettekből folyóan nem lényegesek azok a körülmények, hogy a többi apai és anyai vagyont felerészben megkapta-e felperes, hogy az ekként reá háramlott vagyonnak és a kereseti ingatlanoknak mi az értéke és hogy mi volt az átadási szerződésben említett, az alperes által az apának nyújtott tartás egyenértéke, miért is az ezekre a körülményekre nézve felajánlott bizonyítás mellőzése jogszabályt nem sért. Abból, hogy felperes a közszerzeményi igényét az anyai hagyaték tárgyalásán nem érvényesítette, amint azt a feliebbe-