Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. 35 zési bíróság által elfogadott elsőbírósági ítélet helyesen fejtette ki, joglemondásra következtetni nem lehet. = A fenti jogtételt csak a Grosschmid által úgynevezett ((jogcímvédelem» jogi szerkezetében és keretében lehet elismerni. A szerzeményi közösségnek ugyanis a házasság megszűntével sincsen dologi hatálya. Ehhez képest a férj a saját ingatlanát idegenítette ugyan el, de olyat, amelyet törvénynél fogva másnak kellett volna szolgáltatnia. Csakis ezért illeti a nő jogutódát «tulajdonszerzés végetti megtámadás» (Grosschmid Fejezetek 1. 31—33. §., kül. 33. §. h) p. és — miként a Kúria helyesen emeli ki — csakis a rosszhiszemű szerző ellen. 23. /. Ha a férfi egy tapasztalatlan leányt házassági ígérettel vesz reá arra, hogy vele nemileg közösüljön, úgy ez a nő erkölcsi épsége ellen elkövetett jogellenes és szándékos cselekedet kártérítésre kötelez akkor is, ha egyébként büntetendő cselekmény jelensége fenn nem forog. — II. Az, hogy a nő a közösülésbe beleegyezett, nem szüntetheti meg a férfi cselekményének jogellenes voltát, mert a férfi a nő beleegyezését épen a házassági ígérettel létesített bizalmas viszony kihasználásával szerezte meg.— III. Ez alapon a férfit kártérítési kötelezettség terheli azért a vagyoni hátrányért, amely a nőt annak folytán érte, hogy férjhezmenetele esélyeinek nagymérvű csökkenésével jövő sorsának és existentiájának biztosítása jelentékenyen meg van nehezítve. (Kúria 1924. márc. 4. P. III. 491/1923. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság által az elsőbíróság ítéletéből elfogadott, meg nem támadott, s ekként a Pp. 534. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint alperes kiskorú G. Erzsébet felperesnek már annak 15 éves korától kezdve éveken át udvarolt, majd házassági ígérettel rávette őt arra, hogy vele nemileg közösüljön, aminek folyományakép a kiskorú felperesnek házasságon kívül gyermeke született. Kiskorú G. Erzsébet felperes keresetében azon az alapon, hogy alperes őt házassági ígérettel elcsábítva megejtette, s ebből a viszonyból gyermeke is született, aminek köztudomásra jutása folytán férjhez menetele úgyszólván lehetetlenné vált, kártérítésképen 20,000 K-t vett követelésbe, amely követelését a fellebbezési eljárásban 40,000 K-ra emelte fel. A fellebbezési bíróság a kiskorú felperest erre a követelésére nézve elutasította és pedig azon az alapon, hogy a közösülés a kiskorú felperes beleegyezésével történt és hogy adott esetben csábítás bűncselekménye fenn nem forog. A felülvizsgálati kérelemben felhozott az a panasz, hogy a fellebbezési bíróság a kiskorú felperest a szóbanlevő követelésével anyagi jogszabály megsértésével utasította el, alapos. 3*