Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. 3a (Kúria 1923. nov. 30. P. III. 6749/1922. sz.) indokok: . . . Jogszabály, hogy a házasságon kívül született gyermeket a vélelmezett természetes apa köteles az anya társadalmi állásának megfelelően a saját vagyoni viszonvaihoz képest eltartani. Jogszabály továbbá, hogy ( . . . mint a fejben I. és II. alatt). Nem vitás a perben, hogy felperes cselédleány. Nem vitás az sem, hogy a per folyamán (1924: évi február 1-én) elhalt alperesnek, a természetes apának felesége és öt kiskorú törvényes gyermeke volt. A Dunagőzhajózási Társaságnak 1919. évi augusztus hó 14-én 5026, K. sz. alatt kelt átirata szerint a természetes apának, mint bányafqiügyelónek összes járandóságai abban az időben évi 20,800 K-át tettek ki. Hozzászámítva ehhez csekély és csak keveset jövedelmező ingatlanainak hasznait, a kir. Kúria úgy találta, hogy mivel a természetes apának saját magán kívül még feleségét és öt kiskorú törvényes gyermekét kellett eltartania, helyesen kötelezte a fellebbezési bíróság ót az 1921. febr. H-én bekövetkezett haláláig terjedő időre a házasságon kívül született gyermek tartása fejében havi 40 K fizetésére. Amikor a természetes apa 1921. febr. H-én meghalt, a 15. sorsz. alatt csatolt hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv szerint hagyatéka 133,698 K értékű ingókból s 26,500 értékű ingatlanokból állt, amely összesen 160,198 K értékű hagyatékot 66,269 K adósság terhelvén, a tiszta hagyaték értéke 93,929 K-nak jelentkezett. Ehhez képest a kir. Kúria a természetes apa halálát közvetlenül követő hónapokra — az öt törvényes kiskorúnak a hagyatékot terhelő tartási követelésére figyelemmel — a fellebbezési bíróság állal megítélt havi 40 K-t szintén megfelelőnek találta. 1921. szept. 1-től kezdve pedig egyfelől a közszükségleti cikkek árának emelkedésére, másfelől a hagyatéki ingatlanok jövedelmének nyilvánvaló növekedésére tekintettel a fellebbezési bíróság által megítéli havi 100 K jelentkezhetik arányosnak. A fellebbezési bíróság ítéletének meghozatala idejében azonban már a pénzünk újabb elértéktelenedése folytán a megélhetés annyira megdrágult s a hagyatéki vagyon jövedelme is bizonyára oly mértékben emelkedett, hogy a kir. Kúria a törvényes kiskorúak tartási követelésének számbavétele mellett is a házasságon kívül született gyermek tartásdiját 1922. júl. 1-től kezdődően a fellebbezési bíróság által megítélt 100 K helyett felperes kérelmének megfelelően havi 500 K-ra emelte fel. = Ad I. Ptk. tvjav. 221. §. : A természetes gyermek eltartási követelése az atyja kiskorú gyermekének eltartási követelésével egyenlő rangú. — Ad. II.: a tétel formulázása megfelel a Ptk. tvjav. 223. §. 1. bek.-nek. A házasságon kívüli gyermek eltartására vonatkozó újabb fontosabb döntések: fent 2. és" Mjogi Dtár XVI. 110., XIV. 43—45., XIII. 100., XII. 5—7., 55., 68. stb. 22. Ha a férj a nevén álló közszerzeményi ingatlant felesége halála után elidegeníti, a nő jogutóda a rosszhiszemű szerzőtől az ingatlan felének kiadását követelheti. (Kúria 1924. jan. 31. P. I. 8096/1922. sz.) Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint a peres feleknek elhalt édesatyja, F. Mihály a csurgónagymartoni 644. sz. tjkvben 841., 842. és 855/a. Magánjogi Döntvénytár. XVII. , 3 •