Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. 17. Haszonbérlet megszüntetése kérdésében nemcsak azt kell vizsgálni, hogy a szerződés-megszüntető okul érvényesített tények a szerződés szavaiba ütköznek-e, hanem azt is, hogy azok folytán a haszonbérbeadónak a szerződés illető kikötéseivel védett érdekei általában sérelmet szenvedtek-e és ha igen, minő mértékben ? (Kúria 1923. dec. 20. P. VI. 6905/1923. sz.) Indokok: A haszonbérleti szerződésben a felek szabadon állapodhatnak meg abban, hogy minő tényeket akarnak olyanoknak tekinteni, amelyeknek bekövetkezte esetében a haszonbérbeadó a szerződés megszüntetését követelheti és ilyen hatállyal felruházhatnak oly tényeket is, amelyek magukban véve a haszonbérbeadónak vagyoni érdekeit csak kisebb mértékben érintik. Amennyiben azonban a haszonbérbeadó a szerződés megszüntetését akár ily tények alapján, akár a haszonbérlőnek más szempont alá eső cselekvése vagy mulasztása alapján keresettel köveleli, nemcsak azt kell vizsgálni, hogy a szerződés-megszünlető okul érvényesített tények a szerződés szavaiba ütköznek-e, hanem azt is, hogy azok folytán a haszonbérbeadónak a szerződés illető kikötéseivel védett érdekei általában sérelmet szenvedtek-e és ha igen, minő mértékben ? Ugyanis, ha a most említett érdek megsértve nincsen vagy pedig oly körülmények forognak fenn, amelyek akár a változott gazdasági helyzetnél fogva, akár más külső ok miait a szerződés szószerinti megtartását lehetetlenné teszik, vagy kellőképen indokolják azt, hogy a bérlő az említett rendelkezésektől a haszonbérbeadó érdekeinek lényegesebb veszélyezI telése nélkül eltérjen, avagy végül a haszonbérbeadó érdekeit lényegesen nem érintő ily eltérés a szerződés más fontos rendelkezésiének megtartása érdekében szükséges: akkor a szerződés megszüntetését maguk után vonó okokról akkor sem lehet szó, ha a felhozott tények a szerződés szavai szerint vett megszüntető okok tényállását egyébként esetleg kimerítik. Ezeket tartva szem előtt és tekintettej arra, hogy a jelen perben az elsőrendű alperes ellen érvényesített tények részben a lorradalmak idejére és az utánuk közvetlenül következő időre esnek, hogy tehát e tényeknek elbírálásánál a szerződésszerű gazdálkodásnak a rendkívüli viszonyok okozta nehézségei is méltányos figyelembevételt kivánmik : az alpereseknek a fellebbezési bíróság részítélete ellen a tényállás hiányossága és a ténymegállapítás szabályellenes volta miatt előterjesztett felülvizsgálati pnnas/.a lén\egében alapos. Nevezetesen a fellebbezési bíróság megállapította ugyan, hogy a haszonbérelt ingatlanon levő mezőgazdasági ézeszgvár részére az íD21/1Ü22. termelési évre engedélyezett termelési keretből az elsőrendű alperes d0,iü9 hektoliterfokot